2023. július 9., 20:12

Beszélgessünk a művészetről - Kopócs Tibor kerekasztalánál

Kopócs Tibor, a Komáromban élő ismert és neves grafikus, festőművész a közelmúltban A szellem agorája címmel kerekasztal-beszélgetésre hívta a művészetek különböző területein tevékenykedő alkotókat, hogy eszmét cseréljenek a kultúra, a művészet aktuális helyzetéről.

kerekasztal
Fotó: A. Bak Péter

Vitaindítójában Kopócs Tibor arról beszélt, hogy ebben a digitális világban átértékelődött az életünk, s benne szinte minden, a műérték, a művészet megítélése, elfogadása, és – talán – ez az állapot velünk is marad. Majd feltette a kérdést, vajon a 21. században kell-e még művészet, kultúra? Ha igen, akkor milyen művészet, milyen kultúra kell, hogy legyen? 

A kerekasztal résztvevői: Elek Sándor mérnök (Dunaszerdahely), Kopócs Tibor grafikus, szerkesztő, festőművész (Komárom), Csémy Olivér műépítész (Komárom), Kovács Csonga Anikó grafikus, festőművész (Szentmihályfa), Dimény Gábor építész (Győr), Dimény Gáborné kultúraszervező (Győr), A. Bak Péter festőművész, művészeti író (Lábatlan), Zsákovics László zenész, zeneszerző (Őrsújfalu), Szalai Erika újságíró (Komárom) hozzászólásaikban hangsúlyozták, hogy természetesen továbbra is szükséges a művészet, amelyet tágabban kell értelmezni, hiszen hozzá tartozik például az ipari formatervezés, a belsőépítészet, a kertművészet, és még számos egyéb terület is. 

Sóhajtozunk, hogy a posztmodern művészet, kultúra kimerült, elsekélyesedett, idejét múlta, de lám, szélsebesen terjednek – főleg a neten – az olcsó, híg, megtévesztő információk, köztük a mai ízlésünket borzoló, romboló, tolakodó esztétikai förmedvények, a tömegáru, a giccsek, amit kreatív műalkotásként aposztrofálnak. Reneszánszukat élik a kerti törpék, a gipsz gólyák és kalapos gombák…

 A kerekasztal résztvevői arra a kérdésre, hogy mi a művészet, különböző válaszokat adtak. Egyesek szerint esztétikai értelemben használt fogalom, mások azt hangsúlyozták, hogy a művészetnek nincs egységes, mindenki által elfogadott meghatározása, megint mások azt mondják, a művészet határai nem tisztázottak, vagy a valóság visszatükrözése a művész látásmódján átszűrve. 

A beszélgetésen arra a kérdésre is keresték a választ, hogy ki a művész? Az a művész, aki művészetének ágában kiváló, mesteri teljesítményt nyújt? Egyidőben azt hangoztatták a polgárpukkasztó megmondó „szócsövek”, hogy alanyi jogon minden ember művész. 

Most jön az egyik legizgalmasabb kérdés, amire igen nehéz objektíven válaszolni egy alkotó művésznek: mi a műalkotás, kell-e a műalkotás? A hozzászólásokban elhangzott, hogy a műalkotás festmény, rajz, szobor vagy más dolog, amit művész készített. Általában a művészi szándékkal létrehozott tárgyakat nevezzük műalkotásnak. Amikor egy adott mű minőségében egyedülállóan kiemelkedik a szerző alkotásai közül, és különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak neki, akkor mesterműről beszélünk. Volt, aki úgy vélekedett, hogy a műalkotás olyan szellemi alkotás, amely az „előállítója” által kitalált módon, művészi kifejezőeszközök útján üzenetet közvetít a befogadó számára. Ennek az üzenetnek az emberi lényeget kell kifejeznie. Egy tárgyat akkor nevezünk műalkotásnak, ha a művészeti világ intézményes kereteiben annak tekintik.

Természetesen voltak vehemens viták is a különböző témák megbeszélése során, de így van ez rendjén.

Ez viszi előre az ügyet, és nem a csendben maradók sunnyogása, a langyos vízben dagonyázás, hiszen éppen azért kezdeményezte ezt a művészeti fórumot Kopócs Tibor, hogy az állóvízbe végre kavicsot dobjunk. Gyorsan elszállt a programra tervezett két és fél óra, és sokunkban benne maradtak kibeszéletlen gondolatok. Ami örvendetes, hogy mindenki szót kapott, mindenki tudott reagálni a másik gondolataira, és úgy érzem, hogy őszinte megnyilatkozásokat hallottunk.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.