Berky Angelika az óvodai beíratásról: a jó óvoda érzelmi anyaöl

- Az Ön által irányított Országos Óvodapedagógiai Társulás az óvodai beíratás kapcsán helyi vagy országos szinten különféle rendezvényekkel vagy más módon segíteni tudja-e a felvidéki magyar óvodások létszámának növelését?

- Hiszem, hogy a hazai magyar óvodáink, iskoláink megmaradásának alapfeltétele a magas színvonalú nevelés, oktatás. Éppen ezért társulásunk egyik fontos célkitűzése az óvópedagógusok szakmai fejlesztése. Célunk, hogy ők olyan innovatív módszerekkel ismerkedjenek meg, amelyekkel biztosítani tudják a magyar óvodák oktató-nevelő munkájának színvonalát. Közvetett módon ilyen formában tudjuk segíteni az óvodai beíratást.

Az óvodai beíratás apropóján mindenképp szeretném megemlíteni a Cseperedő-programot, melynek keretén belül egy baba-mama klubhálózatot alakítottunk ki. Fontosnak tartottuk, hogy a magyar kismamáknak találkozási lehetőséget biztosítsunk, ahol alkalmuk nyílik megismerkedni, beszélgetni egymással. A Cseperedő-program keretén belül, heti rendszerességgel húsz helyszínen - egész Dél-Szlovákiát átívelően - ún. Ringató-foglalkozásokat tartanak foglalkozásvezetőink, akik nagy többséggel pedagógusok. A foglalkozások az óvoda előtti korosztálynak szólnak, néhány hónapos kortól három éves korig. A foglalkozásokon az édesanyákkal énekelünk, a gyerekekkel pedig cirógatós, lovagoltatós és egyéb játékokat játszunk. A Ringató egy családi művészeti program, melynek alapítója Gállné Gróh Ilona. Havi rendszerességgel pedig Szülők iskoláját szervezünk, ahol az édesanyák kötetlenül beszélgethetnek szakemberekkel a gyermeknevelést érintő kérdésekről. Ezeken a találkozásokon barátságok születnek úgy a szülők, mint a gyerekek között, ami segíti a közösség kialakulását.

- Eddig óvónőként-óvodaigazgatóként mit tapasztalt, a szülők leggyakrabban milyen tényezők – a lakhely közelsége, az óvodai nevelés nívója és annak felszereltsége, rokonok és ismerősök ajánlása – alapján szoktak óvodát választani gyermekeiknek?

- Azt szokták mondani, hogy a jó bornak nem kell cégér. De mégiscsak kell… Fontos, hogy a szülők jóval az óvodai beíratás előtt megismerkedhessenek úgy az óvoda tárgyi környezetével, mint az óvodapedagógusokkal, tehát lehetőséget kell adni a szülőknek arra, hogy évközben bejöhessenek az óvodába. Ma már az óvodák többségében nagyon gazdag beíratási programokkal várják a leendő óvodásokat. Bizonyára az óvoda jó vagy akár rossz híre szájhagyomány útján is terjed, főleg a községekben és a kisvárosokban. Sokszor nem valós, téves információk is eljutnak a szülőkhöz. Ezért nagyon fontos, hogy a szülőknek elmondjuk, mielőtt óvodát választanak gyermeküknek, személyesen győződjenek meg az óvoda színvonaláról, felszereltségéről, beszélgessenek el az ott dolgozó pedagógusokkal. A személyes benyomás ugyanis nem mindig támasztja alá a hallottakat. Kérdéseiket, kételyeiket bátran tegyék fel – mindez sokat segíthet a helyes döntésben.

- Jelenleg hány magyar nevelési nyelvű óvoda, illetve óvodai csoport van a Felvidéken? Van-e tudomása arról, hogy a közelmúltban anyagi okokból vagy gyermekhiány miatt felvidéki magyar óvodák szűntek meg, illetve a dunaszerdahelyi Szent János Alapiskolán belül létesülő katolikus óvodán kívül alakulnak-e máshol is magyar óvodák?

- A szlovákiai magyar óvodák száma jelenleg 263, továbbá 78 közös igazgatóságú óvodában magyar csoportok is működnek. A szlovák kormány óvodaépítési programja keretén belül növelni fogják az óvodai csoportok számát, s a magyar óvodák szempontjából pedig nagyon fontos a magyar kormány támogatásával megvalósuló  egyházi bölcsőde- és óvodafejlesztési program is. Vannak olyan kis települések, ahol az anyagi források szűkössége ellenére is működtetik a magyar óvodát, míg más településeken a jelentős magyar lakosság mellett is csak szlovák óvoda működik. A gyerekek létszáma óvodáinkban növekedett, nincs tudomásom arról, hogy gyermekhiány miatt szűntek volna meg magyar óvodák.

- Az óvodák nagycsoportos osztályai vetélytársként tekintenek-e az alapiskolai nulladik évfolyamokra? Ön hogyan látja az utóbbi előnyeit és hátrányait?

- Két oktatási-nevelési intézmény nem tekinthet egymásra vetélytársként, ugyanis mindkettőnek csak a gyerek érdekeit szabad (szabadna) figyelembe venni. Kutatások bizonyítják, hogy az iskolaérettség hat és fél - hétéves korban következik be, köztudott tény, hogy a fejlődési szakaszok (minden életkorban) kitolódtak. Eddig az életkorig a gyerek legfőbb tevékenységi formája a játék. A szabad játék nem azonos a játékos tanulással és az irányított játéktevékenységgel, de a játékos fejlesztéssel sem. Ami leginkább fejleszti a gyereket, az olyan játék, ami belső motivációból jön létre. Az óvodák jelenleg is ellátják az iskolafelkészítés feladatát, jól képzett óvodapedagógusaink vannak, az óvoda olyan környezetet biztosít, amely a lehető legjobban segíti a gyerek  optimális fejlődést. Ennek tükrében, ha a nulladik évfolyam vagy az óvoda nagycsoportja között kellene döntenem, akkor én biztosan az óvodát választanám, azt javasolnám.

- A jóváhagyás előtt álló oktatási reform javasolt intézkedései közül konkrétan mi vonatkozik az óvodákra, s e téren valamiféle előrelépéssel kecsegtet-e ez a tervezet?

- Ez a dokumentum meglátásom szerint egy jól kidolgozott tervezet, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy abban az iskola előtti képzésnek kevés figyelmet szenteltek. A legmeghatározóbb javaslatok egyike az, hogy olyan intézményrendszer kialakítását javasolja, amely a 0-3 éves korú gyermekek számára igény szerint biztosítaná a korai ellátást és nevelést. A tankötelezettség idejét 11 évre szeretnék kiterjeszteni, amely már 5 éves kortól kezdődne. 

- Az óvodai beíratás nagy mértékben befolyásolja a következő évi alapiskolai beíratási eredményeket. Mit tanácsol: milyen óvodát válasszanak a szülők gyermekeiknek?

- Elsősorban olyat, ahol a gyermek biztonságban érzi magát, hiszen a jó óvoda érzelmi anyaöl. Emellett olyan óvodát válasszanak gyermeküknek, ahol sokat játszhat szabadon, hiszen a játék öröm, önmagáért van és ez az, ami igazán fejleszti a gyereket. Azt az óvodát válasszák, ahol a gyerekek sok mesét hallgatnak, ahol sokat énekelnek, mondókáznak, ami csak akkor élmény, ha a kicsi mindazt a saját anyanyelvén hallgathatja. Egy hároméves gyereknek még nem dolga a tanulás, nem dolga az idegen nyelv elsajátítása. Vekerdy Tamás jeles pszichológus-író szavaival élve: a mai teljesítményelvű világban nem az fog igazán jól teljesíteni, akit korán felnőtt szempontból mérlegelt teljesítményre bírunk, de az, aki lehetett teljes értékű kisgyerek -- a gyerekkor minden szépségével, dallal, játékkal, mesével...