Bemutatják Pázmány Péter magánkönyvtárának darabjait
BUDAPEST. Pázmány Péternek ajándékozott díszkötéses munkák, korabeli történeti és politikai nyomtatványok mellett a bíboros-érsek által létesített egyetem alapítólevele is megtekinthető azon a kiállításon, amelyet pénteken nyitnak meg az ELTE Egyetemi Könyvtárában.
Az intézmény tájékoztatása szerint a március 29-ig látogatható kiállításon első alkalommal mutatják be tematikus elrendezésben a Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárából származó nyomtatványokat. A tárlaton megtekinthető egyebek mellett a Teremtés könyvének első fejezetéhez fűzött kommentár kötet díszkötéses, aranyozott kiadása, amelyet II. Ferdinánd német-római császár, magyar király ajándékozott Pázmánynak bíborosi kinevezése alkalmából.
A nagyközönség elé tárják továbbá az utolsó nagy mű, a prédikációk forrásanyagának köteteit, valamint az 1616-tól esztergomi érsekként politikai szerepet is betöltő Pázmány olvasmányaiként szolgáló történeti, politikai és orvosi tárgyú nyomtatványokat. Emellett néhány olyan relikviát is bemutatnak, mint amilyen az érsek által 1635-ben Nagyszombaton létrehozott mai Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alapítólevele.
A kötetek 1782 óta részei az ELTE könyvtára állományának, azonban csak az idei év első felében, egy új tudományos módszerrel azonosította azokat Knapp Éva irodalomtörténész. A kulcs a kötetekbe bejegyzett 1637. március 19-i dátum volt, a bíboros halálának napja, amelyet a jezsuita könyvtárosok írhattak bele a nyomtatványokba.
Pázmány Péter végrendeletében a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta könyvtárát. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a szerzetesrendet, annak államosított köteteit az Egyetemi Könyvtár segédőre, Kovachich Márton György válogatta ki és szállíttatta az akkor Budán működő intézménybe. A tudós valószínűleg nem tudta, hogy az esztergomi érsek magánkönyvtárának darabjait is Budára küldette, mert azokban semmilyen módon nem tüntették fel az egykori tulajdonos nevét.
A könyvtár közlése szerint a szenzációs irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti eredmény bemutatása segít megeleveníteni Pázmány Péter alkotói műhelyét; a nemzeti relikviáknak tekinthető nyomtatványok kiállításával a könyvtár és az egyetem tisztelegni kíván a 375 éve halott egyetemalapító bíboros-érsek emléke előtt. A tárlathoz kapcsolódóan a könyvtár tudományos kiadványt is megjelentet a felfedezésről.
A nagyközönség elé tárják továbbá az utolsó nagy mű, a prédikációk forrásanyagának köteteit, valamint az 1616-tól esztergomi érsekként politikai szerepet is betöltő Pázmány olvasmányaiként szolgáló történeti, politikai és orvosi tárgyú nyomtatványokat. Emellett néhány olyan relikviát is bemutatnak, mint amilyen az érsek által 1635-ben Nagyszombaton létrehozott mai Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alapítólevele.
A kötetek 1782 óta részei az ELTE könyvtára állományának, azonban csak az idei év első felében, egy új tudományos módszerrel azonosította azokat Knapp Éva irodalomtörténész. A kulcs a kötetekbe bejegyzett 1637. március 19-i dátum volt, a bíboros halálának napja, amelyet a jezsuita könyvtárosok írhattak bele a nyomtatványokba.
Pázmány Péter végrendeletében a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta könyvtárát. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a szerzetesrendet, annak államosított köteteit az Egyetemi Könyvtár segédőre, Kovachich Márton György válogatta ki és szállíttatta az akkor Budán működő intézménybe. A tudós valószínűleg nem tudta, hogy az esztergomi érsek magánkönyvtárának darabjait is Budára küldette, mert azokban semmilyen módon nem tüntették fel az egykori tulajdonos nevét.
A könyvtár közlése szerint a szenzációs irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti eredmény bemutatása segít megeleveníteni Pázmány Péter alkotói műhelyét; a nemzeti relikviáknak tekinthető nyomtatványok kiállításával a könyvtár és az egyetem tisztelegni kíván a 375 éve halott egyetemalapító bíboros-érsek emléke előtt. A tárlathoz kapcsolódóan a könyvtár tudományos kiadványt is megjelentet a felfedezésről.
Forrás
MTI
