Befutott a Báthory Expressz
BUDAPEST, VARSÓ. Vajon mennyire élő ma még a lengyel-magyar barátság? A múlt század 60-as 70-es éveinek magyar autóstoposai és balatoni lengyel nyaralói hogyan emlékeznek vissza az egymás országában szerzett fiatalkori élményeikre - ezekre voltak kíváncsiak a Báthory Expressz "kultúrbusz" útjának kezdeményezői.
Az ötlet a fennállásának tízéves évfordulóját ünneplő Krakkói Magyar Centrumé volt. Célja az évszázados barátság felelevenítése és megerősítése a lengyel EU-elnökség átadásának küszöbén. A buszt a két országot évtizedeken át összekötő egykori Báthory Expressz nemzetközi gyorsvonatról nevezték el. Az ötletgazdák stílszerűen egy tizenkilenc éves Nysa márkájú, rozzant kisbusszal utaztak. Magyarországon - Budapesten kívül - Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc, Lengyelországban pedig Nowy Sacz, Tarnów, Krakkó, Katowice, Wroclaw, Lódz, Poznan, Sopot, Gdansk és Varsó voltak az út állomásai.
A résztvevők az utazás során írásos, szóbeli és tárgyi emlékeket gyűjtöttek, magyarok történeteit lengyelekről és fordítva. Emlékalbumot is nyitottak bejegyzések számára. Az anyagot kétnyelvű díszalbumban akarják kiadni, amely CD-n is megjelenik, az utazást és a beszélgetéseket rögzítő filmanyagból pedig kisfilmet készítenek. A Nysa utazó galériaként is funkcionált: az összegyűjtött emléktárgyakat kiállították a helyszíneken. A busz külső felülete is a tárlat részévé vált: üzeneteket és feliratokat lehetett rá festeni. A Rzeczpospolita című lengyel lap - az EU-elnökség átadásához időzítve - egyoldalas riportot közölt az utazásról. A Nysa május 6-én indult Budapestről, és június 4-én érkezett meg Varsóba. Gyakran meghibásodott, ezért az út nagy részét egy tréler tetején tette meg, de a tervet így is teljesítette.
"Az idősebb nemzedék tagjai, akik még a Lengyel Népköztársaság idején váltak felnőtté, sokat meséltek a magyarok vendégszeretetéről, szívélyességéről" - mondta Katarzyna Zolich, a busz egyik utasa. "Az idősebb nők gyakran - olykor pirulva - emlegették a csinos magyar fiúkat. Bár mi az elbeszéléseket mind magnóra vettük, ők ezt nem engedték. Nem akarják, hogy unokáik értesüljenek évtizedekkel ezelőtti románcaikról. Sokan arra emlékeztek, hogyan csempésztek át különböző árukat egyik országból a másikba" - mesélte. A fiatalabbak, akik már a 90-es években jártak Magyarországon, bár lelkesen, de úgy beszéltek róla, mint bármely más európai országról. Többnyire mégis inkább sztereotípiákat hangoztattak. Gyakran mondták, hogy Magyarország messze van, és a magyar nyelv rettenetesen nehéz, nem lehet megérteni. A látogatók szívesen idézték fel élményeiket, nem kellett nógatni őket. Sopotban például odalépett a buszhoz egy idősebb nő, aki sok éve Magyarországon tanult, de azóta nem volt lehetősége magyarul beszélni. "Az egész napot velünk töltötte, boldog volt, hogy feleleveníthette az elfelejtett magyar szavakat. Estére szinte már folyékonyan beszélt magyarul" - mesélte az egyik résztvevő.
A Báthory Expressz gyűjteményébe kézzel írott társalgási füzetek, lengyel-magyar labdarúgó mérkőzések belépőjegyei, magyarok által megőrzött Szolidaritás-jelvények, és több száz fénykép került. Mindegyik fotó mögött egy-egy izgalmas történet áll. A legérdekesebb azé a budapesti férfié volt, aki ifjúkori lengyel szerelmének fényképét adta oda. Elmondta, hogy a lány Poznanban lakott, és együtt jártak egyetemre külföldön. Poznanban a busz egy női látogatója ugyanezt a történetet mesélte el. Amikor megmutatták neki a budapesti férfi fényképét, rettenetes zavarba jött, és odébbállt. Később visszatért, és egykori szerelme címét kérte. Levelet írt neki, a budapesti férfi pedig válaszolt. A Báthory Expressznek köszönhetően újra egymásra találtak.
A Nysa most a varsói Magyar Kulturális Intézet előtt parkol, de ősszel ismét útnak indul, amikor Orbán Viktor legközelebb a lengyel fővárosba látogat. A szervezők szeretnék átadni a magyar miniszterelnöknek a rendhagyó utazásról készülő emlékalbumot. A tervek szerint a kisbusz megteszi a Varsó-Budapest útvonalat, majd a végállomáson egy magyar múzeumba kerül. Ki tudja, nem lesz-e belőle újabb látványosság, amelyet a lengyel turisták szívesen felkeresnek?
A résztvevők az utazás során írásos, szóbeli és tárgyi emlékeket gyűjtöttek, magyarok történeteit lengyelekről és fordítva. Emlékalbumot is nyitottak bejegyzések számára. Az anyagot kétnyelvű díszalbumban akarják kiadni, amely CD-n is megjelenik, az utazást és a beszélgetéseket rögzítő filmanyagból pedig kisfilmet készítenek. A Nysa utazó galériaként is funkcionált: az összegyűjtött emléktárgyakat kiállították a helyszíneken. A busz külső felülete is a tárlat részévé vált: üzeneteket és feliratokat lehetett rá festeni. A Rzeczpospolita című lengyel lap - az EU-elnökség átadásához időzítve - egyoldalas riportot közölt az utazásról. A Nysa május 6-én indult Budapestről, és június 4-én érkezett meg Varsóba. Gyakran meghibásodott, ezért az út nagy részét egy tréler tetején tette meg, de a tervet így is teljesítette.
"Az idősebb nemzedék tagjai, akik még a Lengyel Népköztársaság idején váltak felnőtté, sokat meséltek a magyarok vendégszeretetéről, szívélyességéről" - mondta Katarzyna Zolich, a busz egyik utasa. "Az idősebb nők gyakran - olykor pirulva - emlegették a csinos magyar fiúkat. Bár mi az elbeszéléseket mind magnóra vettük, ők ezt nem engedték. Nem akarják, hogy unokáik értesüljenek évtizedekkel ezelőtti románcaikról. Sokan arra emlékeztek, hogyan csempésztek át különböző árukat egyik országból a másikba" - mesélte. A fiatalabbak, akik már a 90-es években jártak Magyarországon, bár lelkesen, de úgy beszéltek róla, mint bármely más európai országról. Többnyire mégis inkább sztereotípiákat hangoztattak. Gyakran mondták, hogy Magyarország messze van, és a magyar nyelv rettenetesen nehéz, nem lehet megérteni. A látogatók szívesen idézték fel élményeiket, nem kellett nógatni őket. Sopotban például odalépett a buszhoz egy idősebb nő, aki sok éve Magyarországon tanult, de azóta nem volt lehetősége magyarul beszélni. "Az egész napot velünk töltötte, boldog volt, hogy feleleveníthette az elfelejtett magyar szavakat. Estére szinte már folyékonyan beszélt magyarul" - mesélte az egyik résztvevő.
A Báthory Expressz gyűjteményébe kézzel írott társalgási füzetek, lengyel-magyar labdarúgó mérkőzések belépőjegyei, magyarok által megőrzött Szolidaritás-jelvények, és több száz fénykép került. Mindegyik fotó mögött egy-egy izgalmas történet áll. A legérdekesebb azé a budapesti férfié volt, aki ifjúkori lengyel szerelmének fényképét adta oda. Elmondta, hogy a lány Poznanban lakott, és együtt jártak egyetemre külföldön. Poznanban a busz egy női látogatója ugyanezt a történetet mesélte el. Amikor megmutatták neki a budapesti férfi fényképét, rettenetes zavarba jött, és odébbállt. Később visszatért, és egykori szerelme címét kérte. Levelet írt neki, a budapesti férfi pedig válaszolt. A Báthory Expressznek köszönhetően újra egymásra találtak.
A Nysa most a varsói Magyar Kulturális Intézet előtt parkol, de ősszel ismét útnak indul, amikor Orbán Viktor legközelebb a lengyel fővárosba látogat. A szervezők szeretnék átadni a magyar miniszterelnöknek a rendhagyó utazásról készülő emlékalbumot. A tervek szerint a kisbusz megteszi a Varsó-Budapest útvonalat, majd a végállomáson egy magyar múzeumba kerül. Ki tudja, nem lesz-e belőle újabb látványosság, amelyet a lengyel turisták szívesen felkeresnek?
Forrás
kultura.hu