Befejeződött a 7. Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny

Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja és Bárdos Gyula, a Csemadok Országos Tanácsának elnöke indította útjára a rendezvényt. A körzeti fordulók után egy híján hetvenhét mesélő érkezett sorrendben a hetedik Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny rozsnyói országos döntőjébe. A tavalyi versennyel összehasonlítva itt is megszaporodott a versenyzők száma, hasonlóan, mint a többi országos rendezvényen.

Bárdos Gyula, a CSEMADOK elnöke elmondta, hogy valamennyi országos rendezvényük nagyon sikeres volt. „Ez azt jelenti, hogy azokon többen vettek részt, több résztvevő volt, mint korábban. Az egyes rendezvények beváltak, sikeresek és érdeklődésre tartanak számot, elmennek az emberek. Több a résztvevő, a szereplő, többen vannak, akik beszámolnak az eseményekről” – fejtette ki.

Varga Norbert füleki foklórkutató rámutatott, hogy már 3 helyszínen, 3 zsűrivel folyik a megmérettetés. „Az volna a szerencsés, ha ez a rendezvény 2 napos fesztivállá nőné ki magát. Így jutna megfelelő időkeret arra, hogy még úgymond professzionális mesemondókat bevonjunk, vagy a gyerekek kölcsönösen is meg tudják egymást nézni. A hosszú távú elképzelés mindenféleképpen ez” – magyarázta.

A természetes előadásmódot, tájnyelvet igénylő műfaji palettán igaz történetek, anekdoták, hiedelemmondák, s természetesen népmesék szerepeltek. Mint Badin Ádám, a Meseszínház vezetője hangsúlyozta, a legfontosabb a meseválasztás, vagyis hogy tényleg népmeséről van-e szó. „Ezen belül teljes történetről van-e szó, megfelel-e a mesemondó korához a választás, milyen jellegű a mese, hogy van összerakva? Milyen a mesemondó improvizatív képességek? Használ-e mesekezdő, illetve mesezáró formulákat? Mennyire hiteles a gesztusvilága?” – sorolta a kritériumokat. „Ehhez jönnek a nem kötelező kategóriák, amik ezt kiegészítik: a tájnyelv, a népviselet használata. Az utóbbi nem kötelező, de ajánlott dolog. A tájnyelvnél arról van szó, hogy az használjon tájnyelvet, aki ezt egyébként is beszéli” – fűzte hozzá.

A mesehősök élesen elkülönülnek jókra és rosszakra, ám a végkifejletben mindig diadalt arat a jó, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Az idei mesemondó versenyen is visszatérő szereplők voltak a pletykás, fecsegő mesefigurák. Amíg a kisebbek inkább hagyományos népmeséket választottak, addig a nagyobbak már bátran nyúltak a pajzán népmesevilághoz is.

Nem kapkodta el a mesemondást a felnőtt kategória egyetlen versenyzője. Bár tapasztalt vers- és prózamondónak számít, a mesemondás műfaja az előadó-művészet új lehetőségét csillantotta fel számára. „Kóka Rozáliától mondtam egy kedves történetet. Ez éven is egy ilyen történettel készültem, de mivel Rimaszombatban a Tompa Mihály szavalóversenyen nem mondhattam el, így beneveztem a mesemondó versenybe. Ez megint egy új próbálkozás részemről, most tanulom” – mondta Demko András.

A mesemondás mellett jutott idő a zenére – Muzsikált a Nagy Csomor családi zenekar, fellépett a Kerek Perec Egylet –, a játékra, sőt, népi ételkóstolóra is. A verseny kiértékelésénél kiderült, hogy a mesei világképben szereplő hetes számnak valóban mágikus ereje van. Zagiba Tamás jólészi mesemondónak hetedszerre is sikerült megőrizni az aranysávos minősítést. „Én eddig minden alkalommal részt vettem a vetélkedésen. Mind a hétszer aranysávos helyezésben részesültem. Nagyon örülök, s szinte már természetesnek veszem ezt a rendezvényt” – nyilatkozta.

A mesemondó nap végén, amely sorrendben a 7. próba teljesítése volt, a hős szereplők elnyerték méltó jutalmukat.  4 különdíj talált gazdára.  

• Demko András, Nagyida (6. kategória)
• Mihalovics Zsófia, Fülek (2. kategória)
• Molnár Kornélia, Kecső (5. kategória)
• Ragány Szidónia, Szomotor (4. kategória)

Összességében 19 bronzsávos, 34 ezüst okleveles versenyzőt jutalmazott a zsűri, valamint 22 mesemondó kapott aranyokleveles minősítést az idei 7. Ipolyi Arnold Népmesemondó verseny rozsnyói országos döntőjén.

BRONZ OKLEVELES  MESEMONDÓK:

EZÜST OKLEVELES  MESEMONDÓK:

ARANY OKLEVELES  MESEMONDÓK: