Bartók-emlékév: Felvidéken tart interaktív énekórákat és koncerteket a Honvéd Férfikar
Európa egyetlen hivatásos férfikórusa a Bartók-emlékév alkalmából, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával tavaszi erdélyi körútja után ősszel a Felvidékre látogatott el. Több város különböző korú diákságának interaktív énekórákat tart(ott), és helyenként koncertekkel is megörvendezteti hallgatóságát.
„A Honvéd Férfikar a Magyar Néphadsereg kórusaként 1949-ben alakult, és nagyon sokáig a magyar honvédség állományába tartozott. Az évek során a kiskatonák helyére egyre több civil profi énekes került. Napjainkban az Emberi Erőforrások Minisztériumának Honvéd Együttes Nonprofit Kft.-je keretében férfikarként szerepelünk Magyarországon és világszerte. A Honvéd Együttes több tagozatú művészeti intézmény, a Honvéd Táncszínházból és Zenekarából, a Honvéd Férfikarból, valamint egy színész-énekes szólista tagozatból áll. Európától Mexikón át Kínáig régóta ismert, jól csengő nevünket továbbra is megtartottuk, így mindenütt tudják, hogy melyik hajdani kórus utódaként lépünk fel. Sokrétű repertoárunkban a népdal-feldolgozásoktól kezdve a különféle műfajokon át az operáig mindenféle dal megtalálható. Negyven státuszunk van a férfikar hivatásos, fizetett alkalmazottai számára, hárman pedig csak alkalmakként, bizonyos projektjeinkben vesz részt. Én vagyok a kórus vezető karnagya és művészeti vezetője, Riederauer Richárd pedig a másodkarnagyunk“ – tájékoztatta portálunk olvasóit Strausz Kálmán Liszt-díjas karnagy.
A Honvéd Férfikart nem sújtja a tagutánpótlás hiánya, hiszen jó hírnevüket a soraikból kikerülő, későbbi világhírű szólisták öregbítik.
„Hozzánk szívesen jönnek a férfi énekesek, akiknek azonban bizonyos szintű képzettséggel is rendelkezniük kell. Tagjaink 70 százaléka a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója volt, tehát képzett énekes. Nagy vonzerőnek számít, hogy ebből a kórusból jeles énekesek, későbbi Liszt Ferenc- és Kossuth-díjasok, illetve érdemes és kiváló művészek, köztük Ilosfalvy Róbert és Gulyás Dénes operaénekes, továbbá a valaha született talán legnagyobb magyar bassbariton, Gregor József, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Réti József opera- és oratóriuménekes ... -- indultak el a világhírnév felé. Ugyancsak nálunk kezdte pályáját a Magyar Állami Operaház több mai tagja is. A Honvéd Férfikar tehát egy inkubátorház is, ahol nagyon sok mindent, így a zene és az éneklés iránti alázatot, valamint a másik énekesre való figyelést is meg lehet tanulni, ami a szólistáknál is nagyon fontos dolog. Persze, azon túl, hogy büszkék vagyunk a közülünk kikerülő, későbbi híres szólistákra, akiket például neves színházak szerződtetnek, el is szomorít bennünket a távozásuk. Szerencsére, időről időre akadnak újabb és újabb ifjú tehetségek, akik a helyükre lépnek, s így bővül énekeseink attraktív névsora“ – mondta a Hírek.sk-nak a vezető karnagy.
A férfikar az elmúlt évtizedek során már fellépett a Felvidéken, de az elmúlt hat évben, amikortól Strausz Kálmán vezeti a férfikart, a mostani az első felvidéki turnéjuk.
Az idei határon túli turnéjuknak az apropója a Bartók-emlékév, amit Bartók Béla (1881-1945) születésének 135. évfordulója alkalmából hirdettek meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az évforduló kapcsán pályázatot írt ki, amelyen bizonyos összeget a Honvéd Férfikar is nyert Bartók Béla férfikari művészetének határon túli magyarlakta vidékeken való népszerűsítésére.
„Mi ugyanis nemcsak hagyományos módon koncertezünk, hanem több helyszínen interaktív énekórákat is tartunk, azaz bevonjuk az alap-, közép- és főiskolásokat a közös éneklésbe. A májusi erdélyi körutunk során Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon a kisgyerekektől kezdve a Református Hittudományi Egyetem hallgatóiig többféle korosztály képviselőivel foglalkoztunk. Tapasztalataink szerint a kisdiákok könnyebben rávehetők a közös éneklésre, a kamaszok esetében azonban időnként némi ellenállásba ütköztünk. Ez mindig a hallgatóságunk aznapi hangulatától és attól is függött, hogy az adott oktatási intézményben évközben folyik-e valamiféle értékelhető énekoktatás. E téren ugyanis határon innen és határon túl egyaránt komoly problémák merülnek fel, miközben Kodály Zoltán és Bartók Béla országának tartjuk magunkat...“ – fejtette ki a karnagy.
Most, ősszel pedig a Felvidéken turnézik a férfikar. Október 26-án, szerdán a változatosság kedvéért nem kisdiákokhoz, hanem a komáromi Selye János Egyetem felnőtt fiataljaihoz szólhatott.
„Sokféle dologról nagyon jó hangulatban elbeszélgettünk a komáromi egyetemistákkal. Például arról, hogy az egyik általunk közösen megtanult, látszólag egyszerűnek tűnő székely népdal – Te túl rózsám a Málnás erdején – Bartók-féle feldolgozásában milyen dimenziók, például a földi és transzcendens élet, illetve allegóriák vannak. Hiszen a Málnás erdeje valóban egy erdő a Málnás patak völgyében, de ebben a népdalban ettől többet is jelent: az élet és a halál közti elválasztó sávot... Előtte Párkányban is tartottunk interaktív énekórát alap- és középiskolásoknak. Hozzávetőleg 370-en voltak, még az erkélyen is lógtak. Mondták, hogy jöttek volna gimnazisták is, de már nem fértek be a terembe. A komáromi Szent András-templomban pedig Stubendek László, Komárom polgármestere felkérésére, az ő és Kiss Róbert püspöki helynök, helyi esperes-plébános jelenlétében a jubileumi 25. Sacra Danubiana Egyházművészeti Fesztivál keretében léptünk fel. Csütörtökön az érsekújvári Lovarda-épületben tartunk interaktív órát. Elárulhatom: régi barátom az ottani polgármester és kiváló operaénekes, Klein Otokár, aki időnként még mindig szerepel a Magyar Állami Operaház Varázsfuvola-előadásában. Amikor éppen a budapesti Erkel Színházban dolgoztunk együtt, felajánlottam neki az ingyenes interaktív énekóránkat, aminek nagyon megörült. Aztán megtudta, hogy Komáromban ráadásként koncertet is adunk, és jelezte, ő is örülne a lehetőségnek. Ezért amikor majd november 8-án Dunaszerdahelyen lesz interaktív énekóránk, aznap hazafelé menet valószínűleg egy érsekújvári koncertre is sort kerítünk“ – ismertette a felvidéki turné részleteit a karnagy.
Végül Strausz Kálmán elmondta, hogy meghívás esetén máskor is szívesen visszatérnek majd koncertezni a Felvidékre. Remélhetőleg másutt majd népesebb közönség előtt énekelhetnek, mint szerdán este Komáromban, ahol abban az időpontban több érdekes kulturális esemény is zajlott, megosztva az érdeklődőket.
