Augustus császár és a titkos folyosó - Fény derült az imperátor titkára

Az ókori Róma minden szeglete pontos és szimbolikus urbanisztikai terv szerint épült. A földalatti járat a Kr. e. 27-25 között épített Pantheontól indult, hétszázötven méter hosszú volt, s a Mars mezőig haladt, az itt álló Augustus-mauzóleumig.

A síremléket a császár még életében, valószínüleg Kr. e. 27-ben emelte. A régészeti kutatások szerint a folyosó nem véletlenül kötötte össze a két szakrális funkciót betöltő épületet.

Augustus a születésnapján, szeptember 23-án a Pantheon közepén mutatkozott meg a római népnek.Nem sokkal déli tizenkét óra után az őszi napéjegyenlőség napján a nap sugarai a Pantheon kupoláján levő nyíláson keresztül beragyogták az alakját.

Ezt követően a napfény az Augustus-mauzóleum irányában mozdult el, és negyedórával később a 44 méter magas síremlék tetején levő császárszobrot világította meg. Amire a napsugár a Pantheontól ideért, a császár is a mauzóleumhoz ért a földalatti folyosón keresztül, melyet a régészek számításai szerint a tempósan közlekedő császár tizenhárom perc alatt tudott megtenni.

Paola Virgili régész, a Pantheon alatti folyosó felfedezője szerint a majdnem egy időben, Róma két különböző pontján napfényben ragyogó császár látványa azt kívánta sugallni a római népnek, hogy Augustus igazi isten.