Aki műveivel akarta „becsapni” az emberek látását
Pécsett, a Káptalan utcában 1976-ban nyitotta meg kapuját a Victor Vasarely Múzeum. Ez az az utca, ahol lépten-nyomon izgalmas látnivalókba botlunk. Itt található a Zsolnay Múzeum, a Modern Magyar Képtár, Schaár Erzsébet Utca című sokalakos kompozíciója, házakkal, ablakokkal, ismert személyiségek portréival. De térjünk vissza a múzeumhoz! A feltételezések szerint ez lehetett a művész szülőháza. A kiállítási anyag alapját a világhírű művész adományai képezik, az első, a 42 darabos szitanyomott szerigráfia-kollekció 1969-ben érkezett Pécsre.
Victor Vasarely felvidéki és erdélyi szülők házasságon kívüli gyermekeként született 1906-ban. Művészi vénájának kibontakoztatását Bortnyik Sándor magániskolájában kezdte Budapesten, aki azt ígérte tanítványainak, hogy a kor legmodernebb művészetével ismerteti meg őket. Foglalkoztak dizájnnal, reklámmal, fényképezéssel, rajzfilmmel, különböző modern technológiákkal, ám a műhely vezérelve az absztrakció volt. Bortnyik azt is tanítványaiba „sulykolta”, hogy előbb a megélhetésüket biztosítsák, s csak amellett foglalkozzanak a művészettel.
Vasarely 1930-ban, 24 évesen döntött úgy, hogy kivándorol Franciaországba, ahol a reklámszakmában egykettőre elhelyezkedett. Hamarosan osztálytársa, Spinner Klára is követte, házasságot kötöttek és két fiuk született.
A világ minden tájáról látogatott múzeum az op-art születését, fejlődését és a művész alkotói életútját is bemutatja. Első párizsi korszakának fő művei a Zebra (1938/60) és a Zebres (1939/60) című szőnyegek. Ekkor még a szürrealizmus, a gesztusfestészet és a lírikus absztrakció is hatott műveire. Ezt a korszakát később Tévutaknak nevezte el. A háború után a tengerparton a lecsiszolt kavicsokat, a víz fénytöréseit és tükrözését, a fény-árnyék kontrasztját tanulmányozta.
A Kristály-Gordes-korszakában a kinetizmus felé fordul, abból az alapelvből kiindulva, hogy a tengelye körül elforduló négyzet rombusszá változik. E korszak legreprezentatívabb alkotása a Hódolat Malevicsnek.
1955-ben rendezik meg első nemzetközi kinetikus kiállítását A mozgás címmel, amely egy csapásra ismertté tette a világban. Ekkor született a Sárga kiáltvány is, amelyben közzéteszi gondolatait az interaktív plasztikai műről és az építészethez fűződő kapcsolatáról.
Az alkotót 1964 és 1976 között kiemelten foglalkoztatta a sejtek szerkezete, ezt mutatja be a Homage à l’Hexagon című sorozata, amelyet a néző folyamatosan változó módon érzékel. Vasarely az op-art, a mozgás nélküli mozgás megjelenítője.
Vasarely kalandos élete során szinte az összes művészeti díjat elnyerte, de soha nem feledte származását. Feleségével a legtöbbször magyarul társalgott.
A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Victor Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek térhatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. Stílusa bevonult a mindennapokba is, különösen nagy hatással volt a divatra.
Külön termekben a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op-art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei, továbbá a 20. századi geometrikus és kinetikus művészet képviselőinek alkotásai is megtekinthetők.
Megjelent a Magyar7 2024/6. számában.
