2018. június 1., 19:30

A Tichy fivérek művészete

A rozsnyói Tichy Kálmán Emlékév előadás-sorozata utolsó előtti előadásán Dr. Foltin Brunó nyugalmazott evangélikus lelkész, művészet­történész tartott előadást A Tichy fivérek művészete (Tichy Kálmán Budapesten) címmel a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában.

img_4556.jpg
Médialapozó
Fotó: Fábián Gergő

Foltin Brunó a nagy érdeklődésnek örvendő előadás bevezetőjében elmondta, doktorátusa kapcsán került kapcsolatba a Tichy fivérek, Gyula és Kálmán művészetével. Özvegy Tichy Kálmánné Justh Ellát budavári lelkészi szolgálata során ismerte meg, többször ellátogatott lakására is, ahol látta az ott összegyűlt hatalmas mennyiségű képet. „Nem volt falfelület, ahol ne függött volna kép, a plafontól a padozatig. Sőt, a kissé elhúzott faragott szekrények mögött is élére állított festmények, nagyméretű dossziék álltak glédában” – fogalmazott hozzátéve, mint kiderült, nem csak Tichy Kálmán alkotásai voltak a lakásban, hanem bátyjáé, Gyuláé is. „Kézenfekvő lett számomra, hogy ha már ez az ismeretség adatott, az ő műveikről írjam a szakdolgozatomat” – mondta.

Mint kifejtette, gyermekkora helyszínén, Sopronbánfalván Tichy Kálmán festette a hatalmas oltárképet, így édesapja – aki evangélikus lelkész volt a községben – kapcsolatban állt vele, sűrűn leveleztek ez ügyben. A szakdolgozata írásakor édesapja segítségével lefényképeztek Ella néni lakásában mindent, amit a hölgy Tichy Gyula alkotásának tudott. A végeredmény több mint 520 fénykép lett, ezek közül 132-t pontos leírással mellékelt disszertációjához két képkötetben, de sajnos azóta ezek elvesztek.

Foltin Brunó leszögezte, véleménye szerint Tichy Gyula művészete komoly értéket képvisel a magyar szecessziós szimbolista művészet korában. „Az eddiginél mélyebb és alaposabb kutatást érdemel, hogy Rozsnyó városa egy másik művésznagyságra is büszke lehessen” – húzta alá. Tichy Gyula egyfajta polihisztor művészegyéniség volt, festői pályafutásának legkvalitásosabb darabjait temperával alkotta, ezek a magyar szecessziós szimbolizmus kiemelkedő művei. „Ezekből keveset alkotott, kevés maradt ránk. E munkáin jól érzékelhető Monet, Cézanne hatása” – magyarázta. Életművének nagyobbik részét tusrajzai és linómetszetei jelentik, e műfajokban érte el a legmagasabb szintet. Tanulmány-rajzaiban közel egy évtizeddel előzte meg a kubizmus és a konstruktivizmus stílusirányzatának magyarországi megjelenését. A kutatók összesen 522 művét tartják számon, a legtöbb magángyűjtők birtokában van. Jelentős írói tevékenysége is, az 1914-ben írt, A Mars rabjai című tudományos-fantasztikus regényét később öccse jelentetett meg saját kiegészítéseivel és befejezésével. „Ez az akkori, bontakozó magyar sci-fi irodalom komoly darabja” – emelte ki az előadó. Hozzátette, Tichy Gyula éltének egy rossz kimenetelű veseműtét vetett véget. A rozsnyói családi kriptában temették el, emlékművét öccse, Tichy Kálmán tervezte.

Tichy Kálmán bátyjával ellentétben nem a temperát, hanem az olajfestést részesítette előnyben. Gyula művei elvont megjelenésűek, Kálmán tájképei, csendéletei, életképei naturalisztikus elevenséget sugároznak. A rozsnyói múzeum igazgatójaként a festés, rajzolás mellett sok időt szánt a helytörténetre és a gyűjtőmunkára, viszont a művészettörténészek szerint bátyja nélkül nem érte volna el a művészetnek azt a színvonalát, amit a műtörténet is jegyez.

Világát nem a második világháború, hanem a reszlovakizáció döntötte romba, amelynek hatására Budapestre költöztek. A szülők és Tichy Gyula hagyatékát is magukkal vitték, a rengeteg holmit Ella testvére, a már megözvegyült Justh Adrien pici bérlet lakásába zsúfolták, illetve a közeli szénatéri piac üres raktárbarakkjaiban helyezték el. Újabb csapás volt, hogy a pénzüket is elvesztették. 1949-ben sikerült egy nagyméretű bérleményt szerezniük a Pasaréten, de a 126 négyzetméteres lakást nem volt könnyű fenntartani, mivel nyugdíjat egyikük sem kapott, abból éltek szűkösen, amit Tichy Kálmán el tudott adni. „Kálmán bácsi minden nap korán kelt, megreggelizett és nekiült dolgozni. A tájképeket a helyszínen készített vázlatok alapján otthon dolgozta ki. A munkafolyamatok közül a rézkarcok lemezbe vésését szerette a legjobban. A saját kompozíciói mellett Tichy Gyulától sok rajzot tett át rézkarcba. Sajnos nem mindig szignózta és datálta a munkáit, így nehéz megmondani, melyik lap származik tőle, s melyik Gyulától. Saját prése ott állt az egyik szobában. Televíziót nem vett, mert nem érdekelte. Egyetlen kikapcsolódása a zongorázás volt; nagyon szépen játszott fekete pianínóján kísérve egyházi énekeit” – fejtette ki Foltin Brunó hozzátéve, amikor jobban vették a festő képeit, telente feleségével a Tátrába utazott, illetve többször ellátogattak Bécsbe. „Gyermekük nem született. Tichy Kálmán 1968. október 23-án halt meg. Végakarata szerint díszmagyar ruhájába öltöztetve temették el Rozsnyón, a családi sírboltban. Ugyanoda temették Ella néni hamvait is jóval később” – zárta előadását Foltin Brunó. „A 130 éve született, ötven éve elköltözött Tichy Kálmán festő, grafikus, publicista, néprajzkutató és Tichy Gyula szintén festő, grafikus, író kvalitása és magyarsága legyen példa és büszkeség a rozsnyóiaknak. Ám nemcsak e gömörvidék, a Felvidék, hanem a nemzetünk egészének is” – fűzte hozzá.

A Tichy Kálmán Emlékév előadás-sorozata június 7-én zárul, amikor Edita Kušnierová művészettörténész tart előadást Tichy Kálmán – festőművész és grafikus címmel.

Fotó:  Fábián Gergő

img_4556.jpg
+8 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.