A test diadala

Zsebik Ildikó 2019. április 29., 19:01

Michelangelo valószínűleg dühöngene, ha megtudná, hogy a magyar fővárosban kiállították rajzait és tanulmányait, hiszen attól félve, hogy ellesik titkait, lemásolják azokat, rajzainak nagy részét még életében megsemmisítette. 

Katalógus Fotó: Google.hu

Szerencsére nem bizonyult elég alaposnak, hiszen mintegy 600 darab ennek ellenére fennmaradt. Ezekből 30 darab került beválogatásra abba a kiállítási anyagba, amely A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet című tárlat keretén belül április 6. óta tekinthető meg a megújult Szépművészeti Múzeumban.

Összesen 80 alkotás látható a kiállításon, a reneszánsz mester 30 rajzán kívül még 20 neves kortársa is jelen van rajzaival, mások mellett Leonardo da Vinci, Raffaello, Luca Signorelli, Jacopo Pontormo, Agnolo Bronzino, Francesco Salviati és Rosso Fiorentino. Michelangelo munkái a világ legrangosabb gyűjteményeiből, pl. a londoni British Museumból, a firenzei Uffiziből és a Casa Buonarrotiból, a párizsi Louvre-ból, a bécsi Albertinából és a haarlemi Teylers Museumból érkeztek Budapestre. Közöttük van az a rajz is, amelyet nemrégiben egy magángyűjteményben találtak, és a tizenéves Michelangelo legkorábbi ismert rajzaként azonosítottak.

Miután a Szépművészeti Múzeum nemrég lett túl történetének legnagyobb felújításán, /amely mintegy 16 milliárd forintba került, és  15 ezer négyzetméternyi terület megújulását eredményezte/  a reneszánsz szó magyar jelentése pedig: újjászületés, kézenfekvőnek tűnt, hogy a reneszánsz  gazdag örökségéből merítsenek– nyilatkozta egy rádióinterjúban Bán László, a múzeum főigazgatója. Egy fél éven belül ( Leonárdo 10 rajza után) tehát az itáliai reneszánsz másik óriása is bemutatkozhat Budapesten. Természetesen ezúttal is egy sokba kerülő tárlatról van szó, de ha 100-200 ezer ember eljön és megnézi, akkor már megérte a befektetést, hiszen ez az anyag – nem valószínű–, hogy még egyszer újra látható lesz valahol–mondta Bán. Ráadásul kuriózumnak számít, hogy a Sixtusi- kápolna mennyezetéhez készült tanulmányokhoz a megszületett freskó adekvát részleteinek másolatát is elhelyezték, hogy összevethetőek legyenek.

Képgalériánk:
Akttanulmány Fotó: Google.hu

A reneszánsz művészeket elsősorban az emberi test ábrázolása érdekelte; Michelangelo művészetének középpontjában a férfiakt állt. Ha női aktra volt szükség, azokat szobor- vagy viaszmodellek alapján alakították át. Az aktok elenyésző része született élő modell segítségével, általában csak a fejről készült tanulmányokhoz szoktak modellt állni. A kiállított művek időrendet követő áttekintése helyett a szervezők igyekeztek teret adni a vizuális párhuzamok által ösztönzött asszociációknak.

A kiállítás Michelangelo 30-as éveiből származó önarcképével kezdődik, az Anya gyermekével című alkotást viszont már a 70 -es éveiben járó művész készítette. Szokatlan párosításoknak is tanúi lehetünk, Raffaello  női aktja az idealizált, míg Michelangelo öregasszonyt ábrázoló aktja a groteszk ábrázolásmódot testesíti meg.

Az itáliai reneszánsz idején túlkínálat volt a jó művészekben. Akik neve fennmaradt a köztudatban, azok jól kellett hogy menedzzseljék magukat. Ez elsőként Leonardo da Vinci-nek sikerült, néhány évtizeddel később pedig Michelangelonak, aki tudatosan is sokat tett ezért.

Kortársa és barátja, Giorgio Vasari például a  művészet csúcsára emelte őt. Vasarinak  köszönhető az is, hogy a mester nevével elválaszthatatlanul összeforrt az „isteni” jelző, illetve az ő  tolla nyomán született meg az emberfeletti teljesítményekre képes géniusz legendája.

A tárlat június 30-áig tekinthető meg a Szépművészti Múzeum földszinti időszaki kiállítótermében.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS