A szenvedés útja: „A maga nemében unikum Molnár Levente fotóművész kiállítása” - KÉPEKKEL
Húsvét közeledtével világszerte nagyobb figyelem irányul Jézus Krisztus szenvedésének történetére, mint évközben. A nagyböjti időszakban lelki és szellemi elmélyülésünket is segítheti az ipolyfödémesi származású, immár Komáromban élő és a Schola Privata Gutaiensis-ben oktató fotóművész-tanár, Molnár Levente Brígakéro drom - A szenvedés útja című tárlata, amely március 27-én nyílt meg a komáromi Limes Galériában. Az ifjú tehetség az április végéig látható, szakrális lényegű fotókiállításával, amely egyidejűleg a hajdani jézusi és a jelenkori emberi szenvedéstörténet bemutatása, a romák integrációját is segíteni akarja.
Farkas Veronika művészettörténész, a Limes Galéria alapító igazgatója a megnyitó ünnepségen elragadtatással szólt a mindössze 29 éves, sajátos látásmódú, tehetséges alkotó tárlatanyagáról.
– magyarázta Farkas Veronika.
Azután „dióhéjban” összefoglalta a művésztanár életútját. Megtudtuk, hogy az ipolysági magyar gimnáziumi érettségi vizsgája után különféle budapesti művészeti képzéseken vett részt. Majd 2019-ben a Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia alapszakán diplomázott, MA diplomáját pedig 2022-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szerezte meg. Azóta a Schola Privata Gutaiensis fotóművészet szakán tanít.
Már több egyéni kiállítása volt idehaza, valamint Magyar-, Cseh- és Horvátországban, például a Tihanyi Bencés Apátságban, a prágai Szent Henrik és Kunigunda templomban, a budapesti Rózsafüzér Királynéja Plébániatemplomban és a Magyar Szentek templomában… Azután pedig Szabó Gábor, a Selye János Gimnázium tanára fogalmazta meg a kiállítás kapcsán felmerült, művészettörténeti vonatkozású és filozofikus mélységű gondolatait. Tartalmas, továbbgondolásra érdemes eszmefuttatása végén megjegyezte: „Sok mindenről lehetne beszélni, de amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell!”.
„Korábbi munkáim, fotóprojektjeim valamilyen szakrális témát dolgoztak fel, vagy megrendezett bibliai történetek voltak. 2019-ben létrehoztam a Statio című sorozatomat, melyben vallásos fiatalokkal játszattam el Jézus Krisztus szenvedésének történetét. Pár évvel később, 2022-ben ebből a projektből kiindulva létrehoztam a Brígakéro drom című projektet. Munkámban a roma vallásosság megismerésével, annak feltárásával, illetve a roma integrációval foglalkoztam. Mivel a roma integráció egy bonyolult, de nagyon fontos feladat, ezért az évek során számos kísérlet és projekt született annak megoldására, melyekből, a tapasztalatok szerint a keresztény hitre épített program és az evangelizáció mondható az egyik legsikeresebbnek. A beszámolók szerint ugyanis a megtérés után az egyéneknél olyan életmódbeli változások következnek be, melyek segíthetik a roma integráció folyamatát” – fejtette ki érdeklődésem nyomán Molnár Levente.
Szándéka tehát az volt, hogy a roma kisebbség integrációját segítő, szakrális lényegű fotókat készítsen, melyeken a romákat saját kultúrájuk jegyeivel (színes szoknyák, ingek), illetve őszinte vallásosságuk átélésének pillanatában mutatja meg. „Gondoljunk csak bele, hogy mennyire mély nyomot hagyhat egy, a hitükről, babonáikról és félelmeikről ismert kisebbség egyes tagjaiban egy olyan fotósorozat, melyen ők maguk, testvéreik, rokonaik és barátaik lettek belehelyezve a világon a legnagyobb hatást keltő személyek életébe, helyzetébe, tragikus sorsába!”
Hozzátette: keresztúti ábrázolásokat tartalmaz a 2019-es évi, korábban említett projektje is, mely a 14 stáció fotóiból készült, de az nem épült a roma kultúra köré. Azt az anyagot eddig 11 helyszínen, többnyire templomokban mutatták be. Vagy papi beleegyezéssel az adott templom keresztúti képeinek a helyére rakta a sajátjait, vagy ha azt nem engedték meg neki, illetve műszakilag nem volt kivitelezhető, akkor azokat állványokon mutatta be.
Az ünnepi megnyitó fényét emelte a csatai Babindák István zenész-költő Romane Jíle (Cigány szívek) elnevezésű, családi zenekarának zenés-dalos-verses összeállítása, melyből leginkább a lelkünk legmélyebb bugyraiig hatoló, kárpáti cigány nyelvű sirató érintett meg. Örvendetes, hogy az eseményen Szokol Dezső mérnök, a gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola alapítója családtagjaival és Molnár Levente sok tanítványa is jelen volt.
