A svájci kő- és sárlavina a klímaváltozás számlájára is írható
A környezetvédelmi szövetségi hivatal vezetője, Marc Chardonnens szerint a múlt szerdai szerencsétlenség pontos okait vizsgáló szakemberek a lehetséges tektonikai és geológiai tényezőket, valamint az éghajlatváltozás hatásait figyelembe véve jutottak az eredményeikre.
Chardonnens szerint Svájcnak sokkal többet kell tennie a klímaváltozás hatásainak, többek között az állandóan fogyott talajnak, vagyis a permafrosztnak az alpesi csúcsok egy részén megfigyelhető olvadásának kezelésére.
A hivatal szerint a svájci átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedett a mérések 1864-es megkezdése óta, ami több mint kétszerese a 0,9 Celsius-fokos globális átlagnak.
A klímaváltozás hatásai közé tartoznak a svájci városokban érzékelhető "hőszigetek", a helyi vízhiányok és az olyan hegyi kőzetmozgások, amelyek a múlt heti természeti katasztrófát okozták.
A múlt szerdai szerencsétlenség az Alpokban, a Bondasca-völgyben történt, a kétszáz lelkes Bondo településnél. Becslések szerint mintegy négymillió köbméternyi kő, kőtörmelék és sár zúdult alá. A kő- és sárlavina öt kilométeren át és tíz méter magasan lepte el a völgyet.
A település mögött magasodó, 3370 méter magas Piz Cengalo csúcson mozdult meg a kőzet és zúdult a hegy lábánál lévő völgybe. A településen senki nem sérült meg, mivel a riasztórendszer időben figyelmeztetett az omlásra.
A kelet-svájci Graubünden rendőrsége azonban nyolc ember, négy német és két svájci állampolgár, valamint egy osztrák házaspár eltűnését jelentette. A bevetést vezető Andrea Mittner, aki az évtized legnagyobb földcsuszamlásának nevezte az esetet, akkor elmondta, hogy a nyolc eltűnt - alpinisták és túrázók - nem együtt volt úton.
Mivel péntekig semmi nyomát nem találták az eltűnteknek, valamint az újabb kőlavina kockázata miatt a hatóságok szombaton felfüggesztették a keresést. A svájci rendőrség nyomozást indított annak kivizsgálására, hogy a túrázók megfelelő tájékoztatást kaptak-e a veszélyekről.
