A Só Múzeuma Horvátországban
A Zadartól (Zára) északra fekvő lagúnás vidéken a sólepárló medencék 55 hektárnál nagyobb területen fekszenek, környezetükben több mint 250 madárfaj él. A nini tengeri só termelés tradicionális módon folyik, tiszta természeti környezetben, speciális időjárási viszonyok között. A természetes tengeri só lepárlásához sok napsütés, enyhe szél kell. A nini só kiváló minőségét az a természetes jód adja, amely egy bizonyos tengeri algától származik - magyarázta Ana Krpan természettudós, a Nin és környéke geográfiai jellegzetességeinek jó ismerője a Vjesnik című zágrábi napilapnak.
A Só Múzeumban a látogató tablókon tanulmányozhatja, hogy az emberi szervezetnek milyen fontos a só, de találkozhat a hagyományos sólepárlás és begyűjtés egyszerű eszközeivel, mint a sógereblye, a sópapucs és a lapát. A múzeumban történeti áttekintést adnak a sólepárlásról a római kortól napjainkig. A tárgyak között látható, hogy milyen fakeretekbe gyűjtötték a sót és vitték a favagonokba, amelyeket kézzel gurítottak a lepárlóban, majd a mozdony elvontatta a favagonokba rakott szállítmányt a raktárakba. A sóbegyűjtést az 1980-as évekig ezzel a módszerrel végezték, mára annyit változott a helyzet, hogy traktorokkal, kamionokkal viszik a raktárakba a tengeri sót.
A sólepárló melletti parkban nyomon követhető, amint a tengervíz a természetes kőből rakott gáton átbukik a medencébe, ahol a napenergia és a szél nyomán a tengervíz kristályossá válik, természetes só lesz belőle, ezt gyűjtik össze, és nem finomítják. A parkban a sétáló sokféle, érdekes fűszernövénnyel is megismerkedhet. Ilyen például a természetes sóvirág, amelyet a franciák fleur de sel néven ismernek. Mate Jankoviè neves mesterszakács megjegyezte, hogy ezt a növényt már az elkészült ételbe teszik, de használják csokoládé gyártáshoz, csokoládés, mogyorós kekszek ízesítéséhez. A sóvirág mint konyhai fűszernövény természetes jódot, kalciumot, magnéziumot, káliumot és más ásványi anyagokat tartalmaz. A kora reggeli és a késő esti órákban gyűjtik szélmentes időben a nini lagúnák környékén.
Európában egyébként közel három tucat kisebb-nagyobb sómúzeum működik, többek között Parajdon. A település lefontosabb vonzereje a Sóbánya, ahol a kitermelt ásvány helyén létrejött csarnokok egyikét 120 méterrel a felszín alatt megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. Olyan tágas a csarnok, hogy elfér benne a sómúzeum, egy ökumenikus kápolna, valemint egy tágas játszótér csúzdákkal, hintákkal, „sóhomokozóval". A kápolnában időnként hangversenyeket is rendeznek.
