A magyar kultúra napja – Felvidéki programok

A XVI. századtól kezdve a korábbi templomi himnuszok nyomán Európa-szerte néphimnuszok, nemzeti himnuszok keletkeztek. A XVIII. században Magyarországon az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű vallásos énekeket énekelték néphimnusz gyanánt, ám a XIX. század elejétől a hivatalos magyar ünnepeken az osztrák császárhimnuszt kellett énekelni. 1823. január. 22-én, 33 évesen Kölcsey Ferenc megírta a „Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból“ című költeményét, amely 1828 decemberében az Aurora című almanachban, 1832-ben pedig Kölcsey Ferenc első kötetében jelent meg – olvasható a Gondola.hu portálon.

1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója május elsejei határidővel pályázatot hirdetett a Hymnus megzenésítésére. Röviddel azután Erkel Ferenc zenét szerzett a költeményhez. Az idős Erkel erre így emlékezett vissza: „Csend van. Ülök és gondolkodom: hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodom. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz”.

1844. június 15-én a Nemzeti Színház igazgatósága által felkért bizottság elbírálta a beérkezett tizenhárom pályaművet, azok között Erkel alkotását is. Döntésük: „A 20 darab arany jutalom egyhangúlag Erkel zenéjének, az első szám alatti, s következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon“. A Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, majd 1844. augusztus 10-én először hangzott fel nyilvános népünnepségen, az óbudai hajógyárban, a „Széchenyi” nevű gőzös vízrebocsátásánál. 1844 szeptemberében nemzeti imánk kottája megjelent a pesti Wagner József Kiadónál. 1848. augusztus 20-án pedig a Himnusz először szólalt meg hivatalos állami ünnepségen, a budai Mátyás templomban. 

A magyar kultúra napja alkalmából a Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Galántai Területi Választmánya január 19-én, vasárnap emlékműsort rendez a galántai Városi Művelődési Központ színháztermében15.00 órai kezdettel. A műsor keretében kerül a Csemadok Életmű Díj átadására is. Ez alkalommal a rimaszombati (Rimavská Sobota) Ádám Lajos, a kassai (Košice) Béres József, a tallósi (Tomášikovo) Gágyor József és az egyházgellei (Holice) Kovács László részesül e megtiszteltetésben. Méltatójuk Sebő Valéria, Kolár Péter, Mórocz Károly és Varga László lesz – tájékoztatta portálunkat Mézes Rudolf, galántai Csemadok-titkár. Mint elmondta, a kultúrműsorban az elmúlt évek országos rendezvényeinek győztesei, díjazottjai lépnek fel. Minden érdeklődő számozott, helyre szóló tiszteletjegyet igényelhet a Csemadok titkárságán (tel: 031-780-23-96, mobil: 0907-790-669) – tette hozzá.

Révkomáromban a Széchényi István polgári társulás és a Csemadok városi alapszervezete tart nemzeti imánk megzenésítésének 170. évfordulója alkalmából Himnusz-estet január 20-án, hétfőn 18 órától „Isten áldd meg a magyart” címmel a helyi Csemadok-székházban. Az emlékműsorban fellép Boráros Imre, a Jókai Színház örökös tagja, továbbá Jónás Csaba Wass Albert-díjas előadóművész, Paszmár János énekművész és Tarics Péter, a Széchényi Társulás elnöke.

„A hétfői rendezvényen - a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány hivatalos kérésére – nyilvánosan, akkor már múlt időben bejelentjük, hogy estünk egyik szereplőjét, Boráros Imrét életművéért és 70. születésnapja alkalmából 2014. január 19-én Budapesten a Magyar Kultúra Lovagjává avatták. Csak megjegyzem: őt előzőleg, január 12-én, a budapesti Nemzeti Színház Vitéz lélek című révkomáromi vendégjátéka előtt Dráfi Mátyással, Ropog Józseffel és Takáts Emőddel együtt a Komáromi Jókai Színház örökös tagjává avatták“ – mondta portálunknak Tarics Péter, a megemlékezés szervezője. 

A dél-komáromi Jókai Mozi szintén várja az érdeklődőket a magyar kultúra napja alkalmából. A január 21-én, kedden 18 órakor kezdődő műsornak Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas színművész személyében révkomáromi közreműködője is lesz. Az est során a Komárom Város Kultúrájáért Díjak átadására is sor kerül, majd Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész „Az igazat mondd, ne csak a valódit“ című rendhagyó zenés-irodalmi összeállítását élvezhetik az érdeklődők. Az önálló est során a XX. század Isten-kereső költőinek (Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János) versei hangzanak el Négyessy Katalin közreműködésével. A belépés díjtalan, de a szabad helyek biztosítása érdekében jegyek térítésmentesen igényelhetők a Jókai Moziban hétköznapokon 12 és 20 óra között – közölték a szervezők.

A Pázmaneum polgári társulás a Kortárs Magyar Galériával közösen január 22-én, szerdán szervez rendezvényt a magyar kultúra napja alkalmából a dunaszerdahelyi Vermes-villában, ahol hagyományosan helyi előadók lépnek majd fel. Miután a helyi Magángimnázium diákja elszavalja Kölcsey művét, Karaffa Attila, a Pázmaneum ügyvezető elnöke, városi képviselő köszönti az ünneplőket.

„A továbbiakban fellép a Komenský utcai óvoda Rajcsúros néptánccsoportja, majd Kulcsár Ferenc költő, a Magyar Arany Érdemkereszt viselője 151. zsoltár c. versét szavalja el. Az ünnepi beszédek elhangzása után a Kodály Zoltán Alapiskola tanulóinak fellépése következik, majd az Ifjú Pántlika és a Pántlika Népzenekar magyar népzenével, Keviczký Tünde pedig magyar operett-slágerekkel szórakoztatja a közönséget“ – mondta portálunknak Karaffa Attila.

A főszervező az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy az ünnepi műsort szerény vendéglátás zárja majd. A belépés a dunaszerdahelyi megemlékezésre is díjtalan. A jelenlevők ráadásként megcsodálhatják Nagy Tímea helyi mézeskalács-készítő alkotásait, amelyek meg is vásárolhatók a helyszínen. A Historium Kiadó nívós történelmi és más témájú regényekkel, novelláskötetekkel, értékes helytörténeti könyvekkel várja az érdeklődőket, akiknek a jeles nap alkalmából 20-30 százalékos árkedvezményt nyújt, Bíró Szabolcs pedig dedikálja is a könyveit.

A magyar kultúra napja alkalmából tartott felvidéki rendezvények szervezői valamennyi emlékműsorra szeretettel várják a családok apraját-nagyját.