A madarak alkalmazkodnak a helyi "hagyományokhoz"
LONDON. Egy új tanulmány szerint társaik megfigyelése révén sajátítanak el új zsákmányszerző technikákat a madarak.
A kutatók azt vizsgálták, miként terjednek el és honosodnak meg az újítások a széncinegék (Parus major) körében.
A Nature című folyóiratban közölt tanulmány az angliai Oxfordshire területén élő nyolc széncinege-populáció megfigyelésével végzett kísérletek eredményeit összegzi. A szakemberek mindegyik populációból befogtak két-két hímet. Öt populáció befogott példányainak megtanították, miként csúsztassák el jobbra, vagy balra a kísérletben használt doboz apró, kör alakú bejáratát elfedő ajtócskát, míg a három kontrollcsoportból befogott hímeket nem képezték ki.
A madarakat később visszaengedték saját populációikhoz, hogy "újítóként" lépjenek fel, és kihelyeztek hozzájuk ízletes házi lisztbogárral teli dobozokat is, amelyek bejáratát mindkét oldalról ki lehetett nyitni. A madarakra helyezett elektronikus szerkezet rögzítette, miként terjed el a doboznyitási technika a populációban.
Annak ellenére, hogy mindkét módszer egyformán jól működött, az Oxfordi Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a kísérleti populációk egyedei azt a megoldást részesítették előnyben, amelyet a betanított madarak hoztak magukkal. Ez az önkéntesen követett módszer idővel meghonosodott a populációban. A kontrollcsoportokban jóval hosszabb időbe telt, mire a madarak rájöttek a doboz nyitjára. A szakemberek szerint, még ha a madarak rá is jöttek a doboz kinyitásának mindkét módjára, nagyobb valószínűséggel vették fel a populációjukban domináns magatartást.
"A kísérleteink azt sugallják, hogy a madarak képesek megfigyelés révén tanulni, és ez segíthet az önkéntesen követett helyi 'kulturális hagyományok' megalkotásában" - mondta Ben Sheldon, az egyetem munkatársa. Mint hozzátette: "ha egy csoporton belül a többség elsajátítja a dolgok végzésének egy bizonyos módját, akkor ez a kulturális tradíció hagyományozódik a következő nemzedékre és talán évekig fennmarad".
A Nature című folyóiratban közölt tanulmány az angliai Oxfordshire területén élő nyolc széncinege-populáció megfigyelésével végzett kísérletek eredményeit összegzi. A szakemberek mindegyik populációból befogtak két-két hímet. Öt populáció befogott példányainak megtanították, miként csúsztassák el jobbra, vagy balra a kísérletben használt doboz apró, kör alakú bejáratát elfedő ajtócskát, míg a három kontrollcsoportból befogott hímeket nem képezték ki.
A madarakat később visszaengedték saját populációikhoz, hogy "újítóként" lépjenek fel, és kihelyeztek hozzájuk ízletes házi lisztbogárral teli dobozokat is, amelyek bejáratát mindkét oldalról ki lehetett nyitni. A madarakra helyezett elektronikus szerkezet rögzítette, miként terjed el a doboznyitási technika a populációban.
Annak ellenére, hogy mindkét módszer egyformán jól működött, az Oxfordi Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a kísérleti populációk egyedei azt a megoldást részesítették előnyben, amelyet a betanított madarak hoztak magukkal. Ez az önkéntesen követett módszer idővel meghonosodott a populációban. A kontrollcsoportokban jóval hosszabb időbe telt, mire a madarak rájöttek a doboz nyitjára. A szakemberek szerint, még ha a madarak rá is jöttek a doboz kinyitásának mindkét módjára, nagyobb valószínűséggel vették fel a populációjukban domináns magatartást.
"A kísérleteink azt sugallják, hogy a madarak képesek megfigyelés révén tanulni, és ez segíthet az önkéntesen követett helyi 'kulturális hagyományok' megalkotásában" - mondta Ben Sheldon, az egyetem munkatársa. Mint hozzátette: "ha egy csoporton belül a többség elsajátítja a dolgok végzésének egy bizonyos módját, akkor ez a kulturális tradíció hagyományozódik a következő nemzedékre és talán évekig fennmarad".
Forrás
Híradó.hu
