A köztéri szobrászat mestere
November 1-jén volt 100 esztendeje, hogy megszületett Siófokon a köztéri szobrászat egyik legismertebb alakja, Varga Imre. Édesanyja Balaton-felvidékről, édesapja Erdélyből származott. 13 évesen – szülei tudta nélkül – Teleki Pál segítségével eljutott Párizsba. Egy budapesti kiállításon ugyanis meglátta a képeit egy Franciaországban élő festőművész, és meghívta magához. Amikor szülei értesültek párizsi tartózkodásáról, azonnal haza parancsolták, eltiltották a rajzolástól, és Budapest helyett Szombathelyen kellett középiskolai tanulmányait befejeznie.
Új hobbiként a repülés kezdte foglalkoztatni. Érettségi után a Műegyetemre jelentkezett, mert aerodinamikával szeretett volna foglalkozni. Ám ott katonai jellegű oktatás folyt, így repülőtiszti képzésben részesült. A világháború alatt felderítőként szolgált, a háború végét amerikai hadifogságban élte meg Németországban.
1948-ban Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd 1950-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1956-ban a Magvető szobrával kitüntetéssel diplomázott. 1956-ban fegyverviselés miatt 5 évre eltiltották a művészettől. Első komolyabb megbízatását 1967-ben kapta, egy Radnóti-portré elkészítésére kérték fel. A ’70-es évektől kezdve rangos képzőművészeti eseményeken vett részt egész Európában. Hazai és külföldi tereken, múzeumokban, középületekben és templomokban mintegy 300 alkotását helyezték el.
Varga Imre hosszú élete és több mint 60 éves pályafutása során számos hazai és nemzetközi díjat és kitüntetést kapott. Idén, születésének centenáriumán Siófokon a Víztoronyban egy kiállítással emlékeztek a város elismert szülöttére.
A Szent Istvánról készült szobrának eredetije a Vatikánban van, ahol 1980-ban II. János Pál pápa szentelte fel. A királyt puritán módon ábrázolta, arcán nem fedezhető fel sem az esendő jóság, sem a megbocsátó keresztény irgalmasság.
Őt a szentek sorába elsősorban a feladatok megpróbáltatásokkal teli végrehajtása emelte.
Sárospatakon a Vártemplom bejáratánál áll a Szent Erzsébet és Lajos című kompozíciója, Bad Kissingen főterére készült a város polgármesterének megbízásából a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobra. De Varga Imre készített portrét Várkonyi Zoltánról a Vígszínház számára, sőt az író, rendező, színész síremlékét is ő maga készítette el a Farkasréti temetőben.
Szülővárosának különböző pontjain számos eredeti szobrát vagy az eredeti másolatát megtaláljuk, hiszen Siófok önkormányzata az 1990-es évek első felében elhatározta, hogy a város köztereit egyfajta Varga-gyűjteménnyé alakítja. A vasútállomás közelében lévő Milleniumi parkban áll a szintén siófoki születésű Kálmán Imréről készült bronzszobor. Az operettek királya a Zenepavilon karosszékében hallgatja a park zenéjét, a művész békés, barátságos öregúrként mutatja be a zeneszerzőt.
Ugyancsak itt találjuk a Mártírok című szoborcsoport négy szoboralakját. A kalandos sorsú szoborcsoport eredetileg hét figurából állt, és Kaposváron lelt otthonra az alábbi címmel: Lenin és a tanácsköztársaság somogyi mártírjai. Idővel az alkotást egy raktárban helyezték el. A szobrok 1993-ban kerültek Siófokra, hogy a Varga-gyűjteményt gyarapítsák, ám addigra már három alaknak nyoma veszett.
A Víztorony lábánál találjuk gróf Széchenyi István szobrát, amelyet egy kör alakú szökőkútban helyeztek el 2012-ben.
A szobor a grófot a Balaton első gőzhajóján, a Kisfaludyn állva ábrázolja, hiszen Széchenyi a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapítója és örökös elnöke volt.
Ugyancsak a Fő téren kapott helyet az Esernyősök néven emlegetett, négy esernyős nőt ábrázoló alkotása, valamint az avantgárd festőművész, Czóbel Béla ülő bronzszobra. Charles Baudelaire francia költő egyik költeményére „válaszol” a La Charogne című szobor, szomszédságában látható a debreceni Hatvani István professzornak emléket állító Professzor című alkotás, illetve a korábban már említett II. Rákóczi Ferencet ábrázoló ülőszobor. A fejedelem ugyanis 1705-ben pecsétet adományozott a balatoni városnak.
A Vénusz születése ugyancsak a város központjában áll, és a vizet, a napot és a szelet együttesen jeleníti meg. Varga Imre alkotta a Mementó a II. Magyar hadseregért című megrázó szoborcsoportot, de ugyancsak Siófokon látható a Kopernikuszt, Madách Imrét, Bartók Bélát, Krúdy Gyulát, Károlyi Mihályt és Szent Flóriánt ábrázoló szobrai, valamint a Golgota, a Tűnt idő, a Sarlós Madonna.
Monumentális köztéri szobrainak egyik jellegzetessége, hogy egyszerre többféle anyagot és megmunkálási módot ötvözött a mester egy-egy alkotáson. Szinte mindegyik siófoki szobra a bronz és a krómacél különleges találkozásának a példája.
A nemzet művésze 2019. december 9-én hunyt el, és a siófoki Szépvölgyi utcai temetőben helyezték végső nyugalomra.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/45. számában.
