A komáromi Kultúrpalota megújul, Csütörtöky József múzeumigazgató nyugdíjba megy - KÉPEKKEL
Augusztus 14. óta zárva tart a komáromi Kultúrpalota, ahol a Duna Menti Múzeum munkatársai lebontottuk az időszaki és állandó kiállításokat. Hosszú várakozás után, a fenntartó Nyitra megye költségvetéséből végre elkezdődött az intézmény főépületének teljeskörű belső felújítása, beleértve a süllyedő épületrész alapjainak megerősítését is. A legfeljebb két évig tartó munkálatokról és az október elsejei igazgatóváltásról augusztus 25-én Csütörtöky József távozó direktor tájékoztatta a média képviselőit.
A múzeumigazgató elmondta: csaknem egy évtizedes előkészületek előzték meg a nemrég beindított belső felújítást. Időközben váratlan nehezítő tényezők merültek fel: elhunyt az első felújítási tervdokumentáció készítője, Jakab Béla építészmérnök, s 2018 óta három sikertelen közbeszerzést is lefolytattak.
„Feszty Árpád 1896-ban készített Bánhidai csata című, honfoglalás kori ütközetet megörökítő, 4,5x6,5 méteres festményét nem költöztetjük át, mivel a becsomagolása és a mozgatása ártana az egyébként is elég rossz állapotban levő, nagy becsben tartott alkotásnak” – hangsúlyozta a direktor.
Sor kerül a fűtésrendszer cseréjére, a villanyhálózat felújítására és a nyílászárók korszerűsítésére. „Az épületet télen már mindenképpen fűteni kell, ellenkező esetben fennállna a múzeumi gyűjtemény penészesedésének veszélye. A felsoroltakon kívül a 80-as évek végén létesített tűzvédelmi rendszer teljes cseréje is elkerülhetetlen, s a biztonsági rendszert kamerarendszer kiépítésével bővítik” – árulta el.
Hozzáfűzte: a novemberben 110 éves Kultúrpalotában nem csak bővítik a toaletthelyiségek számát, hanem a mozgáskorlátozott látogatók számára külön illemhelyeket létesítenek a földszinte és az emeleten. Bónuszként pedig üvegezett panorámaliftet szereltetnek be, ami majd a vendégeket az emeletre, a múzeumi dolgozókat pedig a szintén megújuló, szellőző berendezéssel ellátott padlástérbe is felviszi. Továbbá a lépcsőzet is megújul.
Az említett fontos átalakítások azonban szinte eltörpülnek a fő cél megvalósítása mellett, ami a Harmos-emléktábla felőli épületrész süllyedésének megállítása.
A sokrétű rekonstrukció végén pedig következhet a mázolás és épületfestés, műemlékvédők felügyelete mellett, beleértve a dísztermet is. A szakemberek véleménye szerint az egész folyamat akár két évnél korábban is lezárulhat” – szögezte le Csütörtöky József.
Azt is felidézte, hogy szerencsére, a Kultúrpalotát a II. világháború alatt csak kisebb bombatalálat érte, ami nem semmisítette meg. A korábban boltnak, népművelési központnak, Maticának, könyv- és levéltárnak is helyet adott épület belső felújítására Kajtár József volt igazgató kezdeményezésére, 1968-tól került sor, s a megújuló objektumban 1970-ben nyílt meg a nagyszabású állandó kiállítás, amit azóta már több százezren láttak.
A 80-as évekbeli külső tatarozás után, az igazgatói poszton 1990-ben Kajtárt váltó Csütörtöky József pedig a beázó tetőzet felújítását kezdeményezte. A 90-es évek végén azonban további problémák mutatkoztak: repedezett a mennyezet, egyes helyeken levált a vakolat…, s az akkori tatarozás az épület drótkötelekkel való megerősítését jelentette, majd a múzeumudvar lekövezésére is kaptak támogatást. Tehát egyre sürgetőbbé vált a teljeskörű belső felújítás.
Ahogy megjegyezte: „Már papíron van az új, modernebb állandó kiállítás forgatókönyve, s a látványterv majdani elkészítése után annak megvalósításához anyagiakat, véleményem szerint több százezer eurót kell szerezni. De ez már az utódom feladata lesz, ahogy a kiállításokra vonatkozó, további tervezett változások kivitelezése is.
A jelenlegi direktor azt is elmondta: egészségi okokból már az idén tavasszal jelezte a megyei hivatalnak azt, hogy szeptember végén átadná a stafétát a majdani utódjának.
A fenntartó az utódja kiválasztása kapcsán augusztus elején írt ki pályázatot, s e héten került sor a borítékbontásra.
„Összesen négyen jelentkeztek a pályázatra, közülük ketten a kollektívánkból, ketten pedig máshonnan. Mindnyájan megfeleltek a pályázati feltételeknek, azt elárulhatom, hogy egyikük sem komáromi. Szeptember 5-én lesz a pályázati meghallgatásuk a megyei hivatalban, ahol az általuk kidolgozott, 3 évre szóló múzeumfejlesztési tervüket is meg kell védeniük a héttagú bizottság előtt. A Nyitra Megyei Önkormányzat döntése a szeptemberi ülésén várható.
Bízom abban, hogy az utódom is a hivatásának fogja tekinteni az igazgatói feladatkört, nem csak egy státusznak, posztnak. Az biztos, hogy majd neki is sokrétű munkát kell végeznie, hiszen a DMM nem csak egy kis regionális múzeum, hanem többféle jelentős gyűjteménnyel és szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezünk…” – hangzott el végül.
