A kenyérhátú dombok festője, Bacskai Béla
Augusztus 15-én, a 29. Palóc Napok és Füleki Városnapok rendezvénysorozat bevezető eseményeként, a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában nyílt meg a „Nógrád nagyjai – Bacskai Béla élete és munkássága“ c. kiállítás.
„A szülőföld szeretete határozta meg művészi fejlődését, törekvéseit. Legnagyobb művészi eredményét a hazai táj festőjeként érte el. Behatolt a lényegébe, és sohasem mondott le ihlető érintéséről. Ezért nem egy kortársa nemtetszésével találkozott. Ezek egyszerűen nem hittek művészete nagyságában, amely falun született.
- írta róla Kubička Kucsera Klára, művészettörténész.
Bacskai Béla, a nógrádi táj hűséges krónikása volt olyan művészi szinten, amely egyedi, egyéni és utánozhatatlan. Festészetével rácáfolt kortársai állítására, munkásságának jelentőssége túlmutat a régió határain.
A Fülekhez közeli Persén született. Nem volt könnyű gyermekkora, mivel idejekorán meghalt édesapja, így édesanyja nevelte fel bátyjával, Barnabással együtt, aki katolikus pap lett. Festőművészi képzettséget a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett monumentális festészet szakon. Szabó Gyula barátsága nagyon fontos volt a számára, aki, mint atyai barát, és mint mester volt jelen az életében. Ez a barátság Bacskai kezdeti akvarelljein is megmutatkozik.
Művészetére szülőföldje volt legnagyobb hatással, amely festői nyelvezetének kialakulásában is meghatározó volt. Ebből inspirálódott, ezt tudta újjáteremteni képeiben.
„Gömöri hullámzás, kenyérhátú dombok”- ilyen jelzőkkel illette a hazai tájat.
Akvarelljein tetten érhető az a könnyedség, ahogyan néhány vonással fel tudta vázolni a táj jellegét, és érzékelni tudta az időjárás változásait. A táj legmélyebb lényegét legfőképpen élete utolsó éveiben tudta megragadni – ezt bizonyítják akvarelljei és olajfestményei, amelyeken sajátos térbeli látásán keresztül nyilvánul meg monumentalitása és dinamizmusa.
Figurális kompozíciói is jelentősek. Édesanyjáról rengeteg rajzot készített, de hangsúlyosak a gyári témát ábrázoló képei. Mivel Füleken egy ideig öntőminta-munkásként dolgozott a Kovosmalt üzemben, ez az időszak ihlette számos, a munkásvilágot ábrázoló jelenet megfestésére. Ezen a területen is jelentős eredményeket ért el, különösen a formák stilizálásával és a lendületes mozdulatok érzékeltetésével.
A halál hirtelen, életének legtermékenyebb időszakában érte utol, mégis számottevő alkotást – olajfestményt, akvarellt, grafikát, rajzot, sőt néhány plasztikát is hagyott maga után, amelyek különböző szlovákiai múzeumokban és képtárakban, valamint magángyűjteményekben találhatók.
A füleki tárlat a Nógrádi Múzeum és Galéria gyűjteményét képező válogatást mutatja be, amelyet a festőművész szülőházából származó alkotások, személyes tárgyak és fényképek egészítenek ki, melyek valamelyest megidézik a festő személyének jelenlétét is. A gyűjteményt Perse község önkormányzatának jóvoltából láthatja a nagyközönség.
A kiállítás november 29-ig látogatható. De hamarosan állandó kiállítás nyílik majd Bacskai persi szülőházában, melyet az önkormányzat emlékházzá alakít, és megnyit a nyilvánosság előtt.
