2022. szeptember 5., 17:14

A gondolatok színe: Matisse-kiállítás Budapesten - KÉPEKKEL

A Cézanne és Picasso közötti évek legnagyobb hatású festője Henri Matisse. A gondolatok színe című első átfogó, magyarországi kiállítása június végén nyílt a Szépművészeti Múzeumban.

matisse
Médialapozó
Fotó: Zsebik Ildikó
Algíri nő

A több mint 150 művet felvonultató kiállítás végigvezet a művész életművének meghatározó állomásain, a fauve periódustól egészen a gouache  papírkivágatokig. „A fauvizmus egy rövid pillanat volt, amelyben úgy gondoltuk, hogy az összes színt egy szintre kell emelni anélkül, hogy egyet is feláldoznánk közülük” – vallotta Matisse. A színek legyenek tehát élénkek, intenzívek, de ne keveredjenek egymással.

A párizsi Pompidou Központtal együttműködésben megvalósuló tárlat 8 kronologikus-tematikus részben mutatja be Matisse életművét. Louis Aragontól származik a kiállítás címe, és Matisse művészetének egyik fontos aspektusára utal: műfajilag sokszínű életművének egyik alapja a szín keresése, a színek tisztaságának felmutatása volt.

A festmények mellett Matisse szobrai, grafikai munkái, valamint a Jazz címet viselő művészkönyve is látható. A végtelenül könnyed benyomást keltő műveiből az is kirajzolódik, hogy a mester elsősorban a témák újragondolására és átdolgozására törekedett. A közel 60 évet felölelő életmű a folyamatos megújuláson alapszik.

matisse
Fotó:  Zsebik Ildikó
Olvasó nő

Matisse 1896-ban állított ki először, az Olvasó nő c. alkotását ekkor vásárolta meg tőle az akkori francia köztársasági elnök felesége. Karrierje a századfordulón indult be igazán, ekkor készült első önarcképe is. A mediterrán világ megismerése után művei egyre színesebbé, ragyogóbbá váltak.

1909-ben egy női portrésorozatba kezdett, amelynek modelljei egzotikus viseletben pózoltak. Ekkortájt született az Algíri nő c. munkája is, amelyben az érzéki és a dekoratív egyszerre van jelen. 

Ugyancsak ekkor alkotta meg a Hát c. plasztika első darabját is, amelyet idővel még újabb három követett. Ezekkel nem egy sorozatot kívánt bemutatni, hanem egyetlen, folyamatosan készülő mű állapotait akarta nézői elé tárni. Hogyan lehet egy konkrét női hátat a végtelenségig leegyszerűsíteni.

A művész egész életét végigkísérték az emberi alakokat középpontba állító szobrai is, amelyek szorosan kapcsolódtak a festészetben felvetett problémákhoz. „A szobor nem azt mondja, amit a festmény mond. Párhuzamos utak, de nem összetéveszthetőek” – állította. 

Az első világháború idején a művész Nizzában telepedett le. Az itt született alkotásai feszültséggel teli formai és felületi kísérletezésekről, a hagyományos keretek újraértelmezésének szándékáról szólnak. Élénk színvilágú, fénnyel teli képi világát sötétebb tónusú geometrikus, már-már az absztrakció határát súroló kompozíciók vették át. Ekkor  készült egyik lányának portréja, Fehér és rózsaszín fej címmel, amely  a kubizmus jegyében egyszerűsített geometriai formákból áll össze. Egyik kedvenc témája a szobabelső ablakokkal. A világ az ablakon innen és túl nála egy egységet alkot.

A 20-as években visszatért a kép hagyományos koncepciójához. Modelljeit fénnyel teli enteriőrökben ábrázolta, amelyeket egzotikus tárgyakkal rendezett be.

Matisse 1930-ban Tahitira utazott. Itt szerzett élményei ismét fordulatot hoztak életművében. Geometrikus egyszerűségű formákra redukált női aktjait több fázisban alakította át. Az Ülő rózsaszín akt szépen példázza a festmény létrehozásának időben elkülönülő szakaszait, ezt visszatörlésekkel, lekaparásokkal érte el.

A második világháború Franciaországban érte a művészt. 1941-ben életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Ez idő tájt látott napvilágot Rajzok. Témák és variációk c. albuma, amely kitűnően szemlélteti alkotói módszerét: egy motívum pontos megfigyelését és  újraalkotását. 1943-ban egy Nizza melletti kis faluba költözött, ahol utolsó festménysorozatát készítette, a vence-i enteriőröket. Ezek a képek festészetének összegzői.

papírkivágások
Fotó:  Zsebik Ildikó
Papírkivágások

A vence-i Rózsafüzér kápolna egy életmű betetőzése, igazi összművészeti alkotás lett számára. Matisse tervezte a teljes belső dekorációt, az ablakokat, a bútorokat, a liturgikus tárgyakat és öltözékeket. Létrehozhatta a „nagy művet”, amelyet előre makettek, rajzok, tervek alapján alkotott meg gouache papírkivágások felhasználásával. Ezt a munkát tartotta pályája csúcsának.

Matisse 1943-tól szinte csak papírkivágásokat alkotott. Az előre befestett papírlapokból ollóval vágta ki a formákat, amelyeket szabadon helyezett el a mű felületén. Az önálló alkotásokon túl ezt a technikát textilek, kerámiaképek, színes üvegablakok, folyóirat- és könyvborítók megtervezésére is használta.

Az „ollóval rajzolás” egyetlen mozdulatban kapcsolja össze a vonalat a színnel, a kontúrt a szín felületével, megteremtve a szín és a vonal harmóniáját.

A színekről szóló könyve, a Jazz a közönség számára a gouache papírkivágások technikáját mutatta be. Érdekessége, hogy az 1947-es kiadásban a színes tablók kézzel írt oldalakkal váltakoznak, mintha egy modern kori kódexet forgatnánk.

A gondolatok színe elnevezésű Matisse-kiállítás október 16-áig tekinthető meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

Megjelent a Magyar7 2022/35. számában.

matisse
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.