A fényíró krónikás jubileumi tárlata a Limes Galériában
A 60 éves Krűger Viktor komáromi fotóművész Jubileum című kiállítása nyílt meg március 29-én este a helyi Limes Galériában.
Az április 21-ig látható tárlat kurátora, Farkas Veronika művészettörténész-galériaigazgató bevezetőjében elárulta: Krűger Viktor április 17-én lesz 60 éves, 40 éve foglalkozik fotózással és 20 éve fényképezi a Limes Galériában megnyíló kiállításokat.
A templomhajóban kiállított, 104 darabos fotóválogatása ízelítőt nyújt az általa alkalmazott technikákból és sokszínű témavilágából. Például azok között megtalálható a Csendes László színművészt ábrázoló korai képe, amely bizonyítja, hogy már fiatalon nagyszerűen meg tudta örökíteni a fontos pillanatokat, s egyebek mellett több népzenészről és hangszerkészítőről készített műve is. Hajdani néptáncosként és későbbi népzenészként ugyanis azok a kedvenc témakörébe tartoznak.
Az ünnepi est sajátos tisztelgés volt a különféle művészeti ágak előtt, hiszen a műsorban jól megfértek egymás mellett a Gaudium Vegyeskar tagjai - Stirber Lajos karnagy vezényletével, a Ghymesi Igricek - Katona István vezetésével, valamint Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas Érdemes Művész és a Pengő zenekar, amelyben a jubiláns is zenél. Egyaránt a lelkünket melengette a Templom és iskola című, megzenésített Reményik Sándor-vers, az örökzöld Meseautó, a tekerőmuzsika, Apor Lázár tánca, a Mire a fák megnőnek című Wass Albert-kötetből kölcsönzött gondolatsor és a több tájegységet idéző magyar népzene.
Holop Ferenc ünnepi köszöntőjéből kiderült: „az itt kiállító a fotográfáláson túl zenész (brácsás és nagybőgős), operatőr, dokumentumfilmes, és ha Dunatőkés környékén járunk, akkor szalmakalappal a fején láthatjuk őt egy gyönyörű hétvégi telek birtokosaként“. A jelenlevők figyelmét arra is felhívta, hogy „Viktor barátunk“ ugyan Érsekújvárban, ám a komáromi fotókulb megalakulásának évében, 1959-ben született, 1982-ben pedig e klub tagjává, majd meghatározó egyéniségévé vált.
Autodidaktaként tanulta a mesterség fortélyait, s 1988-tól foglalkozik hivatásszerűen a fényképezéssel. 1990-től szabadfoglalkozású fotósként és operatőrként is dolgozik.
„Már a kezdetektől a dokumentatív stílus felé fordult, kedvenc témája a folklór. A portré, az életkép és a dokumentumfotó mellett azonban a fotográfia más műfajaival (pl.: a színházi fotózással, eseményfotóval, szociofotóval, streatfotóoval, újabban pedig a városképpel) is kísérletezik. Számos fotókiállításon, hazai és külföldi versenyeken vett részt, ahol alkotásaival több tucat díjat nyert. A méltató „a város egyik legnagyobb fényíró krónikásának“ nevezte az ünnepeltet, akit nehéz elképzelni fényképezőgép és videókamera nélkül - a fotózás a vérében van. A múltbeli analóg felvételek százait és digitális felvételek ezreit őrzi féltve az utókor számára. „Itt van egy FOTÓS, aki a maga fantasztikus látásmódjával művészien megalkotott fotókat tár elénk. Képei élnek, sugároznak, magukért beszélnek. Fotói olyan „viktorosak“, tehát az alkotásokon felismerhető a szerző kézjegye.“
Az óriási érdeklődésnek örvendő rendezvényen a szereplők felidézték a Krűger Viktorral kapcsolatos legkedvesebb emlékeiket, s további sikeres alkotással telő életutat kívántak neki.
