A dunaszerdahelyi Lipcsey György szobrászművész kiállítása látható Budapesten

A kiállításon látható 2006 és 2009 között született alkotások a Romtornyok-sorozat darabjai, melyek elhagyatott objektumok látszatát keltik. A Csend-Élet című sorozat munkái geometrikus formákból építkeznek és a figurálisabb irányzathoz állnak közelebb, amely Lipcsey György visszakanyarodását jelzi "az ember, mint örök téma ábrázolásához" - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.   

Lipcsey György 1955-ben született Dunaszerdahelyen. Tizennégy éves kora körül kezdett el faragással foglalkozni, főként fából mintázott parasztfigurákat, balladahősöket. Érettségi után, művészeti előtanulmányok híján, többszöri jelentkezés ellenére sem sikerült a képzőművészeti főiskolára felvételt nyernie. Közben elvégzett egy restaurátoriskolát. 1987-ben tagja lett a Szlovák Képzőművészeti Uniónak. A kilencvenes évektől köztéri megrendeléseket is kapott. Szobrai többek között Nagymegyeren, Alistálon, Dunaszerdahelyen, Szímőn, Ekecsen és Farkasdon láthatók.   

1995-1998 között a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának elnökeként tevékenykedett, és éveken át volt a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1998-ban hozta létre magángalériáját Dunaszerdahelyen, amely Art-Ma Galéria néven 2013-ig működött. 2000-ben tagja lett a Magyar Szobrász Társaságnak. 2012-től tagjává választotta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 2014-től pedig a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete. Művészetét 2006-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták.  

A szobrászművész a természetelvű megfogalmazástól jutott el a leegyszerűsített geometrikus, jelszerű formákig. A fa mellett érdekelni kezdte a kő, a vas és a bronz is, egyre inkább szabadabb kifejezésmódot kezdett alkalmazni, így lettek a kisplasztikákból idővel ember nagyságú szobrok. A kezdeti útkeresést követően saját stílust alakított ki, melyet időről-időre tovább formált, alakított, fejlesztett. Technikai, tematikai, anyagbéli váltások követték egymást életművében. Korai munkái tömbszerűségükkel tűnnek ki, reliefjein ókori hatások érezhetők. Később geometrikus, szinte nonfiguratív szobrok kerültek ki keze alól - írták a tájékoztatóban.   

A tárlatot Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitja meg csütörtök este.