44. Kazinczy Napok – az anyanyelvért és megmaradásért
KASSA. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – a Csemadok immár 44. alkalommal rendezte meg Kassán a Kazinczy Napokat, melyen felvidéki, kárpátaljai és magyarországi nyelvészek vizsgálták meg azokat a hatásokat, amelyek a történelem folyamán a beszélt magyar nyelvet alakították és formálják ma is.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében a szlovákiai magyarság nyelvének és létének helyzetét eléggé aggasztónak nevezte: „Az elmúlt évi népszámlálási eredmények egyértelműen mutatják, hogy az asszimiláció nagyon gyors ütemű. Sajnos, egyre kevesebben vállalják magyar nemzetiségüket és magyar anyanyelvüket. Ez a trend le kell, hogy lassuljon. A Csemadoknak, a civil szférának, a politikumnak – mindenkinek – megvan a szerepe ebben“.
Kassán a többségi magyarság egy bő fél évszázad alatt szórványba került. A város nyelvi változásairól Petővári Ákos irodalomtörténész, a magyar nyelv kassai megmaradási esélyeiről pedig Kolár Péter nyugalmazott színházigazgató tartott előadást. „Mindenképpen meg kell élénkíteni a kassai magyar társadalmi életet. Kell szereznünk egy olyan kultúrházat, ahol az ötvenes- hatvanas évekhez hasonlóan össze tudnak járni az emberek. A harmadik dolog, hogy a fiatalokat és a középgenerációt kell meggyőzni arról, hogy érdemes magyarnak maradni, hiszen ez egy plusz“ – hangsúlyozta Kolár.
Azt, hogy a helyzet még nem reménytelen, az a kortársművészeti est is igazolja, amellyel a Márai Gimnázium diákjai köszöntötték a Kazinczy Napok résztvevőit. Fiatal magyar költők megzenésített verseit adták elő és azokat a festményeket és performanszokat is bemutatták, melyeket e versek hatására készítettek.
Jó volt hallani, hogy az anyanyelvi oktatás Kárpátalján is már új módszerekkel történik. Erről Beregszászi Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola docense nyújtott tájékoztatást: „Azt szoktam mondani, hogy ha érték a beregi szőttes, ha érték a népmese, ha érték a népi mondóka, akkor ugyanúgy érték a mi szavunk járásának összes jellegzetessége, mert ez a mi identitásunknak a szerves része. Abból kell kiindulni, akik mi vagyunk az iskoláinkban. Ezt a szemléletet próbáljuk új tantervekkel, új tankönyvekkel, új módszertani segédanyagok segítségével eljuttatni az iskolákba“.
A nyelvészeti konferencián egyebek mellett a vegyes házasságban felnövő gyermekek nyelvi fejlődéséről, továbbá a szólásokba zárt történelemről, az új szavakról, a nyelvhasználat és a kabaré egymásra találásáról és más témákról is szó esett.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke azt taglalta, hogy az utóbbi száz évben miként alakult a magyar nyelv helyzete a Kárpát-medencében: „A Kárpát-medence-i magyar nyelv helyzetével kapcsolatosan nem tudok nagyon biztató szavakat mondani, ugyanis egyrészt visszaszorul a nyelvhasználat. Valamikor a Kárpát-medencében a lakosság 52-53 százaléka beszélte. Ez ma visszaszorult körülbelül az egyharmadára“. A neves anyanyelvi szakértő azt is nehezményezte, hogy Magyarországon ebben a nehéz helyzetben több nyelvművelő intézmény bezárását is fontolgatják.
A kassai nyelvészeti konferencia a rendezvény névadója, Kazinczy Ferenc emléktáblájának a megkoszorúzásával fejeződött be.
Forrás
Hírek.sk
