110 éves Komárom egyik éke, a Kultúrpalota - KÉPEKKEL
A 21. században oly´ divatos villámcsődülettel emlékezett meg a komáromi Kultúrpalota építésének 110. évfordulójáról november 29-én este a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület. Mivel az impozáns épület éppen a Nyitra Megyei Önkormányzat által finanszírozott, nagyszabású felújításon esik át, ezért a flashmobra a csodálatosan megújult Szent András Bazilika és a múzeumkert között került sor.
„Az élet rohan, és aki annak forgatagába kerül, nem veszi észre, hogy vele együtt rohan, ha térben nem is, de időben igen. Az az idő, amely a Jókai Egyesület alapításától kezdve elsuhant felettünk, maga a történelem: csak mi nem vesszük észre, hogy történésnek vagyunk aktív vagy passzív részesei vagy tanúi, és a história homokórája pereg fejünk felett, elhullajtva a feledés mindent, emlékezést, történetet ellepő homokját” – ez olvasható a Jókai Egyesület első tizenöt évének történéseit leíró kis könyv elején dr. Alapy Gyula, hajdani egyesületi főtitkár 1926-ból származó írásában. E könyvből, dr. Keszegh Margit jelenlegi egyesületi elnök jóvoltából idézzük fel az akkori eseményeket, a mai Kultúrpalota megálmodásától az ünnepélyes felavatásáig.
Alapy Gyula a Múzeum Egyesületben 1905-ben vetette fel azt, hogy a Múzeum Egyesület gyűjteményeit, a vármegyei könyvtárat és a Közmívelődési Egyesületet egyesíteni kell, s azokból meg kell alakítani egyetlen nagy kultúregyletet azért, hogy Komáromot kultúrházhoz juttassák. Maga Komárom a legszebb telkét, a felszabadult kisgimnáziumot adta át a kultúrház céljaira.
„Hiába azonban a nagy akarat, ha a viszonyok nem kedvezőek egy szép elgondolás megvalósítására. Komárom közélete az 1906-1910. években nagy politikai harcok színterévé vált. Ezek a harcok elmérgesedtek, és a város közönségét két táborba sorakoztatták” -- olvasható a kézikönyvben.
Majd 1911. március 5-én megalakult a Jókai Egyesület, sikerrel végződött az egyesülés előkészítése és az alapszabály elkészülte lehetőséget teremtett, hogy a régi terv megvalósuljon. A Közmívelődési Egyesület és a Múzeum Egyesület is november 21-én döntött a feloszlatásról és a Jókai Egyesületbe való beolvadásról. 1912-ben pedig a vármegyei törvényhatóság a Jókai Egyesületnek átengedte a megyei könyvtárat. A Jókai Egyesület élére Beöthy Zsolt állt, a főtitkári tisztet pedig Alapy Gyula töltötte be. A Jókai Egyesület megalakulása után első legfontosabb feladatának tekintette saját székházának, a kultúrház építésének előkészítését. Akkor már rendelkezésre állt dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár térvázlata, és az építéshez szükséges anyagi fedezetet is sikerült biztosítani.
1913 tavaszán elkezdődtek a munkálatok, s az építési bizottság a kultúrház megnyitásának időpontjául 1913. november 29-et jelölte meg. Az épület várva várt átadásakor az ünnepi beszédet a Jókai Egyesület akkori elnöke, Beöthy Zsolt mondta.
A mai villámcsődületen a helyi Gaudium Vegyes Kar, Stirber Lajos karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja vezetésével népdalokat és komáromi tematikájú dalokat énekelt. Előzőleg a szervezők a járdára égő mécsesekből kirakták az évfordulót jelző számot, méltó záróakkordként pedig a több tucat résztvevő közösen elénekelte a Himnuszt.
Ahogy már korábban megírtuk: augusztus 14-én lakat került a Kultúrpalota kapujára, ahol a kollektíva lebontotta az időszaki és állandó kiállításokat. Hosszú várakozás után, a fenntartó költségvetéséből végre elkezdődött a főépület legfeljebb két évig tartó, teljes körű belső felújítása, beleértve a süllyedő épületrész alapjainak megerősítését is. A várva várt munkálatokat csaknem egy évtizedes előkészületek előzték meg, amelyek nem voltak zökkenőmentesek…
Csütörtöky Józseftől, a Duna Menti Múzeum volt igazgatójától akkor megtudtuk: sor kerül a fűtésrendszer cseréjére, a villanyhálózat felújítására és a nyílászárók korszerűsítésére. A felsoroltakon kívül a 80-as évek végén létesített tűzvédelmi rendszer teljes cseréje is elkerülhetetlen, s a biztonsági rendszert kamerarendszer kiépítésével bővítik, az utóbbival azt is elérve, hogy a tárlatmustrákra nem kell majd egyenként kísérgetni a látogatókat, akiket a kamerákon át úgyis látni fognak.
További jó hír, hogy nem csak bővítik a meglevő egy-egy női és férfi toaletthelyiség számát, hanem a mozgáskorlátozott látogatók számára külön illemhelyeket létesítenek a földszinten és az emeleten is. Sőt, a műemlékvédők engedélyével üvegezett panorámaliftet szereltetnek be, ami majd a vendégeket az emeletre, a nehéz tárgyakat is eddig gyalog hordozó, múzeumi dolgozókat pedig a szintén megújuló, szellőző berendezéssel ellátott padlástérbe is felviszi. Egyebek mellett a lépcsőzet is megújul. A felsorolt átalakításoknál is sokkal fontosabb a fő cél megvalósítása: a Harmos-emléktábla felőli épületrész süllyedésének megállítása…
Már papíron van az új, modernebb állandó kiállítás forgatókönyve, s a látványterv majdani elkészítése után annak megvalósításához több százezer eurót kell szerezni. Teljesen új és régebben meglevő, immár restaurált, fontos tárgyak, azok között Komárom vármegye és a helyi német helyőrség 1810-es évi zászlaja is helyet kaphat majd az új állandó kiállításon, amely a múzeum fennállásának 140. évfordulójának évében, 2026-ban akár meg is nyílhatna” – tájékoztatott a nyugdíjba vonulása előtt rendezett sajtótájékoztatón Csütörtöky József. Decemberben pedig remélhetőleg eldől, hogy a négy pályázó közül ki lesz a DMM fenntartója által kiírt igazgatói pályázat győztese...
