VI. Duna Menti Kamarazenei Fesztivál
Azt hinné az ember, hogy hatodik alkalommal már nem tud újat adni egy komolyzenei fesztivál. Mostanában azonban másképp hallgatok komolyzenét.
Naponta járok ki a természetbe és a podcasteket Vivaldi, Mozart, Beethoven, Bach, Chopin váltotta fel. Számomra úgy tűnik, hogy ők a szonátáikban, szimfóniáikban természeti jelenségeket, hangulatokat, változásokat ragadtak meg. Egy vihart, naplementét, a Tisza virágzását, vulkánkitörést írtak kottává.
Sokszor azon kapom magam, hogy lehunyt szemmel megyek a jól ismert tájon, mert részese vagyok egy vihar utáni csendnek, sötétnek a naplemente után, vagy éppen akkor érnek a nap első sugarai a képzeletemben. Ezek az élmények pedig olyannyira menekülők a mindennapokból, hogy új erőre kapok.
A Duna Menti Kamarazenei Fesztivál egy koncertje után éreztem késztetést arra, hogy megfejtsem, számomra mit jelent a klasszikus zene. Fontosak ezek a felismerések, ezért idén is mindenkinek ajánlom az öt helyszín egyikét!
Megjelent a Magyar7 2025/34.számában.
