1991 óta minden év márciusában Esterházy János életművére emlékezik a Rákóczi Szövetség, és Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik és amelyek a felvidéi mártír szellemében a magyar közösségek szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, szellemi örökségének megőrzéséért – a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért – kimagasló tevékenységet fejtettek ki. Ebben az évben a díjban Dominik Jaroslav Duka bíboros, a Prágai Főegyházmegye nyugalmazott érseke és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete részesült.
Az emlékünnepségre március 7-én került sor a magyar Országház felsőtermében Kövér László, a magyar Országgyűlás elnöke, Gulyás Gergely miniszter, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Orosch János nagyszombati érsek jelenlétében. Az emlékünnepség elején a magyar kormány nevében Gulyás Gergely miniszter mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy Esterházy János küldetése elsősorban Felvidékhez kötődik, de összeköt minden jóakaratú embert a Kárpát-medencében. Isten közelségében a kommunizmussal küzdött meg, a kor törvénytelen törvényességével. Esterházy János meghurcolásának és halálának feloldatlansága azt jelzi, hogy még mindig vannak fontos elintézetlen ügyeink. Vajon lesz-e béke, eljön-e a gyógyulás ideje térségünkben? Reménykedjünk, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének kitartása a háborúban példaként áll előttünk is.
Dominik Jaroslav Duka domonkos szerzetes, bíboros Szent Adalbert égi pártfogásában bízva járult hozzá a cseh és magyar katolikusok kapcsolatainak fejlesztéséhez. Az emlékünnepségen megjelent Erdő Péter bíboros méltatta a kitüntetettet: A visegrádi csoport legkevésbé vallásos társadalmában kellett érsekként helytállnia azt követően, hogy a kommunisták börtönbe zárták. Főpásztorként, a kommunista diktatúra áldozatainak emlékhelyén megáldotta Esterházy János mártírhős emléktábláját. A pilseni börtönben is jutott neki híres fogolytárs: a karhatalom itt „vigyázott” Václav Havel íróra, a későbbi köztársasági elnökre. Másfél évtized során titokban végzett szerzetesi szolgálataiért, a földalatti vallástudományi intézet létrehozásáért, a domonkos lelkiség iránt érdeklődő fiatalok neveléséért, illegális vallási tevékenységért a kommunista államhatalom 1981-ben 15 hónap börtönbüntetésre ítélte. Dominik Dukát a börtön nem törte meg, szabadulása után ugyanúgy folytatta a lelkekért vívott harcát. Nemsokára már a cseh- és morvaországi domonkos rendtartomány elöljárójaként működött, a rendszerváltást követően pedig az országban (akkor még Csehszlovákiában) működő valamennyi szerzetesrend elöljáróit összefogó intézmény elnöke lett. Nem szakadt el a tanítástól sem, 1990 és 1999 között a Morvaország lelki-szellemi központjának számító Olmützben oktatott a Palacký Egyetem teológiai fakultásán. Életművében kiemelkedő évszám 1998: Szent II. János Pál pápa ekkor nevezte ki szülővárosa püspökévé. XVI. Benedek pápa új, még nagyobb feladattal bízta meg, amikor 2010-ben Prága érsekévé nevezte ki, majd két esztendő múltán bíborosi rangra emelte. E minőségében nem félt felvállalni azokat a konfliktusokat, amelyeket az erősödő liberális nyomásnak való ellenállása váltott ki.
Dominik Duka bíboros sokat tett a cseh és magyar keresztény kapcsolatok ápolása érdekében. Az ő nevéhez fűződik a magyar nyelvű katolikus hitéleti tevékenység megszervezésének lehetősége Csehországban, a magyar közösség számára templomot és infrastruktúrát biztosított. Esterházy mellett Mindszenty József bíboros tiszteletének is terjesztője: az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából külön kiadvánnyal emlékezett meg a hercegprímásról és gyászmisét mutatott be érte, amelyen boldoggáavatásáért is imádkoztak. Egyebek mellett lehetővé tette, hogy többéves kihagyást követően a cseh fővárosban újjászülethessen a magyar lelkészség. Kezdeményezte egy magyar lelkipásztor Prágába helyezését, és a hívek rendelkezésére bocsátotta a belvárosi Szent Henrik és Kunigunda-templomot, valamint a hozzá tartozó plébániát. Neki köszönhető az is, hogy a lelkészség 2017 decemberétől immár személyi plébániaként működhet. Duka bíboros gyakran hangsúlyozta, hogy Magyarország sok mindent kivívott a keresztény Európa védelméért, például a török terjeszkedés megállítása érdekében, a hit- és szólásszabadságért, valamint a nemzet szabadságáért folytatott küzdelemben, többek között 1956-ban is. 2018-ban a cseh bíboros már járt a magyar Országyűlésben, a
Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét vehette át a magyar-cseh kapcsolatok fejlesztéséért. Magyarország nagy barátja a nyugalmazott cseh bíboros, amit a Rákóczi Szövetség Esterházy-díja is elismer.
Dominik Duka bíboros „köszönöm szépen” szavakkal köszönte meg az elsimerést. Esterházyra gondolva elmondta, hogy politikai tevékenysége mellett mélyen hívő katolikus volt a felvidéki magyar politikus. A Szlovák Állam ideje alatt a szlovák parlament képviselője volt, de volt ereje és tisztessége elutasítani a zsidótörvényt. Gustáv Husák letartóztatta, Szibériába deportálták. A mirovi börtönben iskolásként ismerte meg Esterházyt a bíboros, bebörtönzött édesapját látogatta ott, elmondása szerint akkor még semmit se tudott róla, de édesapja szerint nagyon becsületes ember volt. A bíboros szerint napjainkban a mártírhős gróf boldoggá avatása ugyanolyan kiemelkedően fontos feladatot jelent nekünk, mint a rehabilitása, amit Moszkva már megtett, Prága és Pozsony viszont nem!
A Rákóczi Szövetség idei másik Esterházy-díjazottja egy intézmény – a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete volt. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét méltatva azt mondta, hogy ők azok, akik a háborúban Esterházy János útját járják. A háború kitörése óta ott állnak a kárpátaljai magyarság mögött. Tartást és álhatatottságot, ezzel együtt reményt jelentenek az ott élő magyaroknak. Védőernyőt jelentenek, bástyát, vallják, hogy magyarnak lenni érték, a megmaradás pedig kötelesség. Az egyesület a legdinamikusabban fejlődő és a legpozitívabb jövőképet mutató civil szervezet a régióban, a magyar kormány legfontosabb kárpátaljai partnere. Azzal a céllal jött létre 2012-ben, hogy egyesítse és támogassa Kárpátalja magyar nagycsaládjait, védje azok érdekeit. Összefogja a kárpátaljai magyar nagycsaládosokat, népszerűvé teszi a fiatalok körében is a család, nagycsalád értékét; ezáltal javítani óhajt a magyar demográfiai helyzeten. Politikai és felekezeti hovatartozástól függetlenül csatlakozhat a szervezethez mindenki, aki a gyermekvállalást, a házasság tiszteletét, a magzat, az anya, a család, gyermekek védelmét szívügyének tekinti, és fontosnak tartja nemzeti identitásának megőrzését. A szervezet népszerűsíti a nagycsaládos életformát, sok mindenben támogatja a kárpátaljai magyar nagycsaládosokat, bővíti kikapcsolódási lehetőségeiket, segíti a családi közösségek létrehozását, összetartást és mentőövet jelent a háború borzalmaiban. Segíti a kárpátaljai magyar nagycsaládosok munkavállalási lehetőségeit, hozzájárul az egészséges életmód széleskörű terjesztéséhez a régióban. A köszönőszavakban elhangzott, hogy nagyra értékelik a magyar kormány és a Rákóczi Szövetség támogatását, Isten ad nekik erőt a kitartáshoz.
Az emlékünnepségen a Rákóczi Szövetség elnöke és alelnöke, Csáky Csongor és Szilágyi Zoltán adták át kitüntetteknek az Esterházy-díjakat.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a nagyböjtben egy stációt jelent Esterházy János sorsa. Gulakból a halálba indult. Élete a kárpátajai nagycsaládok gyerekei számára is útravaló jelentőségű!
