Új otthonban a budapesti Néprajzi Múzeum
A Liget Budapest Projekt keretében az egykori Felvonulási tér helyén épült meg és idén május 22-én adták át a budapesti Néprajzi Múzeum új épületét. Tervezője Ferencz Marcel Ybl- és Pro architectura-díjas építész.
A múzeum két épületszárnya közrefogja az 1956-os nemzeti emlékhelyet. Az építész szándéka az volt, hogy a főváros pesti oldalának erről a pontjáról láthatóak legyenek a budai hegyek, a keleti szárnyának csúcsáról pedig az Országház kupolája.
Az új épületről azt mondják a hozzáértők, hogy a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében mintegy 225 000 néprajzi tárgy található, kiegészülve egyedülálló fotó- és kéziratgyűjteményekkel, népzenei- és filmfelvételekkel. Ezek között nemcsak a magyar népi kultúra, hanem a Kárpát-medencei, illetve az Európán kívüli kultúrák tárgyi emlékei is nagy számban megjelennek.
Az intézményt 1872-ben alapították. Azóta sokat vándorolt, és ezidáig soha sem működött olyan épületben, amely igényeire szabottan épült volna. 1872 és 1892 között a Magyar Nemzeti Múzeumban kapott helyet, 1893-tól egy Csillag utcai bérház lakásaiban működött.1906-ban a városligeti Iparcsarnokba költözött, majd egy viharnak „köszönhetően” 1924-ben a Könyves Kálmán úti gimnázium üres épületében helyezték el. Itt viszonylag hosszan talált otthonra, hiszen csak 1975-ben került át az Országházzal szemben álló Igazságügyi Palotába. Végül a kormány az 1866/2015./XII.2./ rendeletben határozott arról, hogy a múzeum új épülete az Ötvenhatosok terén emelkedik majd.
A múzeum két íves szárnya közül az egyik a „közösségi” a másik a „múzeumszakmai” funkciót tölti be. Közösségi feladata van a rendezvényteremnek, a múzeumpedagógiai tereknek, a látogatóközpontnak, a múzeumi boltnak és az étteremnek. A múzeumszakmai feladatok pedig a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze. Itt kapott helyet a könyvtár, az archívum, a műtárgykezelés, illetve az irodahelyiségek.
Az épület mintegy 60 százaléka a földfelszín alatt helyezkedik el, így a természetes fénytől védett helyen alakították ki a kiállítótereket. Itt a bemutatótér közel háromszor nagyobb, mint az Igazságügyi Palotában volt.
A tetőkert valójában a Városliget zöld felületét gyarapítja. Domboldalain 3 ezer köbméter tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek szét, amelybe virágokat, cserjéket örökzöldeket és lombos fákat ültettek. Ezek értelemszerűen ma még kicsinyek, ám évek múltán egyre bujább növényzetet eredményeznek. Összességében 7300 négyzetméternyi parkfelületet teremtettek.
Az első időszaki kiállítás a Megérkeztünk című, és a gyűjtemény keresztmetszeteként egy válogatást mutat be. Címe arra utal, hogy a Néprajzi Múzeum – 150 év hányattatás után – végre hazaérkezett. Ezen a tárlaton a költözés jelképe, egy zsúfolásig telt láda nyílik ki, amelyből különleges tárgyak kerülnek elő. Egyszerre jelen vannak a legelső, a XIX. század közepén elkezdett gyűjtésből származó tárgyak, illetve a legújabb szerzemények. Ráadásul olyan darabok is bemutatásra kerülnek, amelyek még sohasem hagyták el a raktárakat, most azonban a gyűjtemény legnépszerűbb darabjaival közösen mutatják be a múzeum múltját és jelenét.
Újfajta élményt nyújt az épület főlépcsője mentén a 4000 műtárgyat felvonultató Kerámiatér, amely nyitvatartási időben ingyenesen látogatható. A kiállított kerámiatárgyak a múzeum gazdag magyar és nemzetközi gyűjteményeibe engednek betekintést. A Kerámiatér két „féltekére” osztott tere az emberi agy működésére utal. Az új épület következő újdonsága a MÉTA, azaz a múzeumpedagógiai tér.
Az új Néprajzi Múzeum épületét – már az elkészült tervek alapján – a londoni International Property Awardson 2018-ban a világ legjobb középületének választotta, és megkapta érte a Best Architecture elnevezésű fődíjat.
Megjelent a Magyar7 2022/33. számában.
