Történelmi események Vizsolyban – KÉPEKKEL
Vizsoly ma csupán egy 900 lelket számláló község Borsod-Abaúj- Zemplén vármegye Gönci járásában, de a középkorban virágzó kisváros volt, a magyarországi reformáció egyik bölcsője. Első írásos említése Egyházasvizsoly néven 1215-ből származik. Valószínűleg a település már a honfoglalás korától lakott volt, II. Géza király pedig királynői birtokközponttá emelte.
A zempléni táj ölelésében fekvő község egykoron nagy történelmi események helyszíne volt. A református atyák itt nyomtatták ki az első magyarra fordított Bibliát.
Másfél év alatt készült el 2412 oldalnyi terjedelemben, körülbelül 800 példányban a Károli-biblia, amely példányonként mintegy 6 kilogrammot nyomott. A források szerint mára 52 darab maradt fenn, ráadásul 24 az ország határain kívül.
A biblia több mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen. Ennek egyik első kiadású példányát a falu műemléktemploma őrzi. Sajnos 2002. február 10-én ezt a példányt ellopták, és csak másfél évvel később, 2003 szeptemberében bukkantak a nyomára Komáromban.
Magyarország egyik legősibb műemléktemploma. Román kori apszisával, kora gótikus hajójával, valamint Árpád-kori freskóival az ország ezeréves kereszténységéről tanúskodik.
A vaskos tornyot lőrések és gótikus ablakok tagolják, falain csúcsíves ablakok nyílnak, az apszis külső felét fülkék teszik változatossá, falait középkori freskók ékesítik. A 16. század második felében került a református egyház tulajdonába, korábban a katolikusoké volt.
A reformátusok a falfestményeket lefestették, így ezeket csak 1846-ban kezdték feltárni.
A templom műemléki renoválása 1952-től 1986-ig zajlott. A helyreállított freskók közül említést érdemel a Maiestas Domini kompozíció, de megfestették Szent László és Szent Kristóf legendáját, a Lovagszenteket, a Szent György-jelenetet, a Köpönyeges Máriát, a Szent Kereszt megtalálását stb.
A templomot 2014-ben Kiemelt Nemzeti Értékké, 2017-ben pedig Történelmi Emlékhellyé avatták, a Biblia pedig hungarikum lett. A gótikus út nemzetközi útvonal magyarországi szakaszának kezdőállomását is itt jelölték ki. A templom védőszentje Keresztelő Szent János. Ma a falut ismét túlnyomóan katolikusok lakják, a református közösség csupán 36 főből áll.
Károlyi Gáspár 1563-ban lett a gönci református gyülekezet lelkipásztora. Egy kis társaságot összefogva és irányítva lefordította, megszerkesztette és sajtó alá rendezte a bibliát. Vizsolyban 1588-ban megalapították az ország legrégibb könyvnyomdáját, így megoldódott a magyarra fordított biblia kinyomtatása is.
Itt jegyezzük meg, hogy az akkor még diák Szenczi Molnár Albert hordta gyalogosan a kézirat lapjait Göncről a vizsolyi nyomdába.
A nyomtatást Mantskovits Bálint lengyel származású tipográfus és nyomdászmester felügyelete alatt végezték Lengyelországból származó papíron és Németalföldről származó betűkkel.
A nyomtatás 1589. február 18-án kezdődött és 1590. július 20. napjáig tartott. Így született meg a Vizsolyi, vagy más néven Károli-biblia.
A biblia hasonmás kiadása 1981-ben 28 ezer példányban jelent meg. 1940. október 31-e óta a Vizsolyi Református Egyházközség tulajdonában van egy példány, amelyet Horthy Miklós kormányzó jelenlétében vett át a gyülekezet küldöttsége az Országos Bethlen Gábor Szövetség ajándékaképpen. Sértetlen példányokkal Pozsonyban, Budapesten, Kolozsváron, Koppenhágában is találkozhatunk. A biblia magyar nyelvű megjelenése hozzájárult nyelvünk irodalmi fejlődéséhez, a reformáció megerősödéséhez, illetve a könyvnyomtatás meghonosodásához.
A templom közvetlen szomszédságában 2013-ban nyitotta meg kapuit a látogatóközpont. Az épület festett kazettás mennyezetét Gaál János restaurátor készítette. Mellette kapott helyet a Mantskovits Bálint Nyomdatörténeti Múzeum, ahol a látogatók egy 16. századi nyomdagépen kinyomtathatják maguknak a Vizsolyi Biblia első oldalát.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/45. számában.
