2022. május 30., 12:14

Talpon maradni, megfiatalodni

Fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából Somorja városa Pro Urbe-díjban részesítette a Híd Vegyes Kart. Mindeközben a kórus már lelkesen készült a jubileumi koncertre. Összegezni és a jövőbe tekinteni ültünk le Németh Imre karnaggyal.

híd vegyes kar
Fotó: Archív felvétel

Ötven esztendő nagy idő, az elért siker egy része már a te érdemed is. Mikor került a kórus a látókörödbe?

Mint a kóruszene kedvelője, művelője, mindig is követtem ténykedésüket. 1980-ban költöztem Somorjára, azóta még közelebbről figyelhettem munkájukat. Hamarosan felkért Pokstaller László karnagy egy szólóénekre, ez volt az első valós kapcsolat a vegyes karral. Közben persze kisebb-nagyobb rendszerességgel megnéztem a fellépéseiket. Természetesen személyesen ismertem az elődeimet, korrekt, alapos munkát végeztek.

Te most tulajdonképpen kettős jubileumot ünnepelsz, hiszen 1972-ben lettél az Ifjú Szivek együttes szólistája. Innen az utad a Szlovák Filharmónia kórusába vezetett.

És maradtam ott egészen 2017-ig. Azok a tapasztalatok sokban segítettek eligazodni a kóruszene útvesztőiben.

További tapasztalatot jelentett a Gaudium régizene együttes, amelyet 1984 óta vezetek, és ahol az idők során számtalan többszólamú szerzeményt énekeltünk. Nem véletlen, hogy az együttes repertoárjából átemeltem néhány darabot a Híd műsorába is.

Ha már a kórus repertoárjánál tartunk, feltűnik, hogy kifinomult ízléssel kiválasztott darabok sorjáznak a műsorfüzetben. Milyen vezérelv befolyásol a művek kiválasztásánál?

Ez összetett feladat. Egyrészt magán viseli eddigi ténykedésem, személyiségem, zenei ízlésem nyomát, másrészt viszont igazodik a vegyes kar jelenlegi zenei képességeihez.

A hiányosságok persze kemény munkával, fokozott terheléssel részben kiküszöbölhetők. Ezen dolgozom, néha meg is kapom, hogy despota módszereket alkalmazok. Az idő azonban többnyire engem igazol, s helyreáll a béke.

Úgy gondolom, mindannyiunk célja, hogy az előadott zeneművek minél tökéletesebben szólaljanak meg a magunk és a hallgatóság örömére.

Négy éve vezeted a kórust. Hogy látod a jövőjét?

A négyből másfél évet elvitt a járvány. Ennek ellenére voltak emlékezetes szereplések, így az Albrecht-emlékkoncert, a Bartók-jubileumra emlékező műsor. Szép volt a 2019-es adventi hangverseny is, amelyen a győri bencés gimnázium leánykara közreműködött.

Hogy merre haladunk? Ha őszinte akarok lenni, kissé félek a jövőtől, mert ha nem történik valami csoda, az elöregedés felszámolhatja a kórust. Ez persze a távolabbi jövő, ma még lelkesen dolgozunk, s igyekszünk megfiatalodni.

Ebben sokat segíthetnének a környékbeli iskolák és a zeneiskola. Ők nevelhetnék ki az utánpótlást, ha gyermekkórusokat működtetnének. Így van ez a világ sok táján, lehetne nálunk is.

Megjelent a Magyar7 2022/21. számában

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.