Ringat, szervez, fejleszt
Ipolyszalkán járunk. Édesanyák ülnek körben, ölükben gyermekek. Énekelnek, mondókáznak, játszanak. A foglalkozás vezetője mosolyogva figyeli őket. Néhány nappal később a foglalkozásvezető már újabb Csemadok-rendezvény szervezésén dolgozik, miközben kisebbik, kétéves kislányára vigyáz. Hivatását tekintve Szőcs Fruzsina speciális pedagógus, de nem csak a foglalkozása, az emberekhez való hozzáállása is különleges.
Szőcs Fruzsina életében a közösség, a nevelés és a kultúra elválaszthatatlan egymástól. A Csemadok ipolyszalkai alapszervezetének elnökeként immár több mint egy évtizede dolgozik azért, hogy a település kulturális élete ne csak fennmaradjon, hanem fejlődjön is. Munkájában ugyanaz a szemlélet tükröződik, amely pedagógusként és édesanyaként is vezérli: figyelni az emberekre, meghallgatni őket, és lehetőséget teremteni arra, hogy közösséget alkotva kapcsolódjanak egymáshoz.
Szőcs Fruzsina ma speciális pedagógusként dolgozik Ipolyszalkán. Bár eredetileg nem ezt az utat képzelte el magának, az élet fokozatosan ebbe az irányba terelte. Édesanyja és nagymamája is tanítóként dolgozott, így a nevelés és oktatás iránti elhivatottság természetes módon volt jelen családjában.
– emlékszik vissza Fruzsina. Később Pozsonyban speciális pedagógiát tanult, majd olyan gyermekekkel kezdett foglalkozni, akiknek a megszokottnál több segítségre van szükségük. Gyakran azonban nemcsak a gyerekeknek van szükségük támogatásra, hanem a szülőknek is, akiknek meg kell tanulniuk elfogadni, hogy gyermekük másképpen fejlődik, vagy más kihívásokkal néz szembe.
Ahogyan a pedagógia, úgy a közösségi élet iránti elkötelezettség sem véletlenül alakult ki benne. Családjában mindig fontos szerepet játszott a kultúra. Nagyapja, Konrád József, a felvidéki színházi élet ismert alakja, a komáromi Magyar Területi Színház rendezője és igazgatója volt.
Amikor az ezredforduló környékén Ipolyszalkán megkezdődött a helyi tájház felújítása, Fruzsina kíváncsiságból ment át megnézni, mi történik. Nem sejtette, hogy ez az egyszerű látogatás hosszú évekre meghatározza majd az életét. Először a helyi menyecskekórushoz csatlakozott. Énekelni kezdett az idősebb asszonyokkal, majd egyre több feladatot vállalt. Legyen szó kézművestáborról, a tájház körüli teendőkről, lassan természetessé vált számára, hogy a helyi közösségi élet aktív résztvevője.
2015-ben új fejezet kezdődött az ipolyszalkai Csemadok és Szőcs Fruzsina életében. Ekkor vette át az alapszervezet vezetését. Úgy érezte, sokkal több lehetőség rejlik a szervezetben, mint amit akkoriban ki tudtak használni. Nem bírálni akarta elődeit, hanem új lendületet adni a magyarság számára meghatározó szervezetnek.
Az egyik legfontosabb cél a fiatalítás volt. Ez azonban nem egyik napról a másikra történt. Évekkel korábban már elkezdte bevonni a gyerekeket a kórus életébe. Az ipolyszalkai Csemadok egyik legnagyobb sikere talán éppen az, hogy a fiatalok nemcsak résztvevői, hanem alakítói is lettek a közösségi életnek. Ennek újabb ékes példája a Szalkai Rikkancsok Néptánccsoport, amit szintén Fruzsina alapított, amikor az asszonykórus megszűnt. A néptánccsoport legfiatalabb tagjai óvodások, a legidősebbek pedig a felnőttek közül kerülnek ki. Ráadásul a próbákat nemcsak a településen élők látogatják, hanem a környékről is érkeznek.
Mára a helyi Csemadok vezetőségének legfiatalabb tagjai huszonévesek. Saját ötletekkel érkeznek, programokat szerveznek, konferálnak, verset mondanak, és ugyanazzal az elszántsággal dolgoznak, ahogyan korábban az idősebb generáció tagjai tették.
A helyi Csemadok tematikus bált szervez januárban, majd nótaestet, megrendezi a március 15-i megemlékezést, a községgel és az iskolával közösen tart gyermeknapot, szüreti felvonulást, táncházat, karácsonyváró rendezvényt, valamint a most már a falunappal összekötött, sok évtizedes múltra visszatekintő Ipolyparti Randevút. De az alapszervezet tartott már a fiatalok kezdeményezésére tökfaragó délutánt, családi kvízt és kézműves-foglalkozást is.
A Csemadok szerepe Ipolyszalkán is jóval túlmutat a rendezvényszervezésen.
A szervezet összekapcsolja az önkormányzatot, az iskolát, az önkéntes tűzoltókat, az egyházi közösségeket és a civil kezdeményezéseket. Fruzsina és az alapszervezet nagyon jó kapcsolatot ápol a község polgármesterével, Cagala Szilviával, aki mindenben segíti őket. Hasonlóképpen szoros és jó a viszony a Turczel Lajos Alapiskola és Óvoda igazgatójával, Zalaba Zsófiával.
A helyi alapszervezet vezetője úgy látja, hogy az elmúlt években a Csemadok megítélése sokat változott a településen. Míg korábban sokan legyintettek, ma egyre többen keresik a kapcsolatot vele, érdeklődnek a tagság iránt, vagy ajánlják fel segítségüket.
– meséli az alapszervezet elnöke.
Szőcs Fruzsina neve a Ringató foglalkozásokkal is összeforrt. Több mint tíz éve végezte el a képzést, és azóta számos településen tartott foglalkozást.
A jövőben szeretne még több fiatalt megszólítani, mert számára a Csemadok nem csupán rendezvényeket jelent, hanem embereket. Olyan embereket, akik hajlandók tenni valamit a saját közösségükért, akik tudják, hogy a kultúra nem magától marad fenn, hanem azok munkája által, akik időt, energiát és szeretetet adnak hozzá. Szőcs Fruzsinát pedagógusként, édesanyaként, Ringató-foglalkozásvezetőként és a helyi Csemadok vezetőjeként ugyanaz vezérli: közösségé formálni az embereket.
Megjelent a MAGYAR7 28. számában.
