2021. november 22., 11:10

Radnóti Miklósra emlékeztek a prágai magyarok

Sokan talán nem is tudják, de a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének, a tragikus sorsú Radnóti Miklósnak csehországi vonatkozásai is vannak. Radnóti, eredeti nevén Glatter Miklós, az 1927-28-as tanévet ugyanis a csehországi Liberecben, német nevén Reichenbergben töltötte. A tizennyolc éves fiatalember 1927-ben érkezett az akkor még kétnyelvű, textiliparáról ismert városba anyai nagybátyja és gyámja, Grósz Dezső unszolására és akaratának engedve, aki szerette volna, hogy az ottani Állami Textilipari Szakiskolában sajátítsa el a textilipar alapjait.

Radnóti emléktáblája Liberecben
Fotó: Molnár Péter
A prágai magyarok Liberecben Radnóti emléktáblájánál

Így lett Radnóti a jó hírű iskola egyéves, német nyelvű szövőtanfolyamának diákja. De Radnóti már ekkor költőnek készült, így nem szívesen látogatta az iskolát, érdeklődését egyedül a mintatervezés kötötte le, viszont a városban folyó vidám diákéletbe annál nagyobb kedvvel, lendülettel kapcsolódott be, kirándult, sportolt – síelt, úszott, baráti összejöveteleket szervezett. Sokat olvasott, próbálkozott fordításokkal, számtalan levelet írt, és Reichenbergben is folytatta a középiskolás korában céltudatosan elkezdett versírást. Verseit – mint élete folyamán később is – noteszokba jegyezte fel, formálta, alakította azokat.

De az itt töltött egy év talán nem is kapott volna kellő súlyt a költő munkásságában, ha nem találkozik Tinivel, a 18 éves cseh-német lánnyal, akinek a magyar irodalom számos itt született verset köszönhet

köztük egy teljes szerelmi ciklust, „Die Liebe kommt und geht” alcímmel. Ebből a korszakból való például a Nocturno c. verse is, amelyet olvasva megdöbbenéssel tapasztalja az olvasó, hogy már ekkor, 18 évesen a halál foglalkoztatja Radnótit:

Szeretkező macskák sivítottak/ a háztetőkön, a kéményünk alatt,/ az ajtónkról ma éjjel leszakadt és sikolyba tünt el a denevér,/ vészfüttyök nyargaltak szélparipán/ a padláson ma sípolt a magány,/ a szobákban a borzalom lakott,/ a sarkokban a setét lapult,/ szellem nyitogatta a nagykapút/ és elnyújtva remegve az orrát/ rekedt kutya ugatta a holdat/ és siratott engemet a holtat/ akinek mellén ott űlt a halál.

Tini emlékéhez azonban későbbi, érett alkotásai is fűződnek, mint például az Emlék című verse vagy a Pillangó című novellája. Tini volt az a múzsa, aki Gyarmati Fanni, távoli budapesti diákszerelme, majd későbbi felesége mellett az egyik legfontosabb nőalak volt a költő életében.

Radnóti-emléktábla
Fotó: Kláris Györgyi
Radnóti emléktáblája a libereci iskola falán

A textilipari középiskola falán, ahol Radnóti tanult, 1972-ben helyeztek el egy emléktáblát a költőre emlékezve, majd 2014-ben, a magyarországi holokauszt és a költő halálának 70. évfordulója alkalmából való megemlékezés keretében sikerült azt lecserélni és újraavatni. „Azt tudtam, hogy gyámja akaratának engedelmeskedve Radnóti Liberecben végzett textilipari tanulmányokat, de arról, hogy az iskola ma is létezik, a bejáratánál az említett táblával, csak egy véletlen folytán valamikor a 2000-es évek közepén értesültem” – fogalmazott portálunknak a Prágában élő Rónai Katalin, akinek jelentős érdemei vannak abban, hogy Radnóti emléke újraéledt Csehországban. Ő szorgalmazta annak a kétnyelvű kötetnek a megjelenését is, amely a költő itt született verseit tartalmazza.

Rónai Katalin azt mondja, ekkor fogalmazódott meg benne az elhatározás – amelyre a prágai magyar nagykövetségtől és a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségétől erkölcsi és anyagi támogatást is kapott – hogy a hajdani, 70-es évekbeli kezdeményezést új tartalommal töltse meg.

Az emléktábla felújításán kívül titkos vágyam volt az is, hogy Radnóti ebben az időszakban született korai és az erre a korszakra visszautaló későbbi verses-prózai műveit valamilyen formában megjelentessem és népszerűsítsem”

– fűzte hozzá. A támogatásoknak köszönhetően 2014-ben aztán megszülethetett „A szerelem gyöngyei – Perly lásky” című kétnyelvű kötet. 2010 óta a csehországi magyarok rendszeresen megemlékeznek Radnótiról, megkoszorúzzák a libereci szakközépiskola bejáratánál elhelyezett emléktábláját, mint ahogyan az idén is.

Radnóti-film
Fotó: Molnár Péter
A prágai magyarok a zarándokútról készült dokumentumfilm megtekintése után

Mivel Csehországnak ilyen formában köze lett Radnóti Miklóshoz, a kunszentmiklósi tanár és versvándor Tóth Péter Lóránt Prágába ellátogatva az itteni magyar hallgatóság előtt is előadta 2019 novemberében az erőltetett menet inspirálására összeállított versfüzért Radnóti költeményeiből. A versvándor Radnóti és társai nyomán végigzarándokolta a szerbiai Bortól, az egykori gyalázatos munkatábortól indult és a Győr melletti Abdán véget ért 850 kilométeres utat, amely a végletekig kimerült költő halálával végződött. 

Dokumentumfilm is készült a tiszteletadásnak erről a különleges módjáról,

Tóth Péter Lóránt ugyanis még gyermekként, amikor az általános iskolában a magyar tanára a kezébe adta a bori noteszt, megfogadta, hogy egyszer bejárja a költő és a bori munkaszolgálatosok útját. A Radnóti Miklósnak és a háborúk névtelen áldozatainak emléket állító filmet az idei Radnóti-emléknap keretében a hétvégén a libereci koszorúzásról visszatérve a prágai magyarok is megtekinthettek.

A dokumentumfilmet Radnóti halálának 77. évfordulója alkalmából a magyar M5-ös csatorna is műsorára tűzte november 22-én 21 órai kezdettel.
Megosztás
Címkék