Nógrádi György: Ötven év alatt a Föld körül
Diákkorom óta nem szeretem a kötelező olvasmányokat. Mindig feszültséget szült bennem, ha más akarta megszabni, hogyan, mivel töltsem a szabadidőm. Egy beszélgetőestre készültem Nógrádi Györggyel, ahol nem a biztonságpolitikai elemző volt középpontban, hanem az ember. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy elolvassam egy olyan könyvét, amelyben ő a főszereplő.
Tartottam az ismerős ellenállástól, de néhány oldal után beszippantott. Faltam a sorokat, közben hallani véltem a sokat hallott hangot, a nevetéseket, a komolyságot, a cinikus félmondatokat, a finom gúnyt, a kárörömöt, merthogy van ezekből is bőven a könyvben, amely egyébként helyreigazít tévhiteket, letisztáz kérdéseket és amelyből süt, hogy élni jó.
A legjobb példa arra, hogy nemcsak nagyhatalmi törekvések alakítják a történelmet, hanem személyes történetek is.
