Megalkuvás nélküli hazaszeretet

A költő-hadvezér 1620-ban, tehát pontosan 400 évvel ezelőtt született. (A szigetvári hős Zrínyi Miklóst már 2016-ban, a Szigetvár ostromának 450. évfordulója kapcsán ünnepeltük.)

A javaslatot a képviselők elfogadták, és a minap a közszolgálati rádióban Padányi József mérnök vezérőrnagy,  a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  rektorhelyettese, Zrínyi-kutató már arról tájékoztatta a hallgatókat, miért aktuálisak még mindig a XVII. században élt költő és katona  gondolatai, cselekedetei, miben rejlik emberi nagysága.

Padányi hivatásából adódóan  elsősorban Zrínyi katonaként véghezvitt tetteiről beszélt. Arról, hogy végvári katonaként ugyan nem adatott alkalma nagy hőstetteket véghez vinni, ám a rábízott feladatokat  mindig magas szinten teljesítette. Tapasztalatait pedig hadtudományi munkáiban fogalmazta meg.

Életében az 1664-es esztendő egyszerre jelentette a csúcsot és a mélypontot.

Februárban a téli hadjárat során a magyar csapatok főparancsnokaként képes volt 240 km-re behatolni seregével a törökök által megszállt területekre, és felgyújtani a törökök számára utánpótlást biztosító eszéki hidat. Az európai uralkodók hálából sorban kitüntették, ám ezt követően Kanizsa ostrománál a bécsi haditanács már visszarendelte Zrínyit, Montecuccoli hadserege pedig  tétlenül nézte, amint a törökök elfoglalták és felrobbantották Új-Zrínyivárt. Végül megkötötték az előnytelen vasvári békét. Zrínyi hitte, hogy a magyarok képesek lennének önerőből elűzni a törököt, és megerősödve megszabadulhatnának a Habsburg elnyomás alól is.

Halálával kapcsolatosan még a mai napig élnek a találgatások, valóban vadkan ölte-e meg,  vagy politikai merénylet áldozata lett. Padányi József szerint ma nem létezik olyan tény, amely a merényletre utalna, tehát mai ismereteink szerint Zrínyi halálát baleset okozta.

A vezérőrnagy azt is elmondta, hogy az emlékév alkalmából a lakosság minden rétegét meg kívánják szólítani.

Lesznek konferenciák, vándorkiállítás, vetélkedők stb. Sőt a Zrínyi családdal kapcsolatos kutatások új eredményeinek, ismereteinek bejelentését is kilátásba helyezte.

Talán kevesen tudják, hogy  a „kard és a lant hőse“ páratlan fegyvergyűjteménnyel rendelkezett, volt egy 600 kötetes könyvtára, valamint 5-6 nyelven írt, olvasott, beszélt. Jelmondata – Jószerencse, semmi más!  – azt mutatja, mennyire fontos volt számára a sors és a szerencse, valamint ezek uralásának kérdése.

Hitvallása és a mának is szóló üzenete pedig ekképp foglalható össze:

megalkuvás nélküli hazaszeretet.