2021. január 5., 13:02

Krúdy Satanellája, az írónő

A Pesti Mozi virtuális különkiadásában, Az eltűnt írónők diszkrét bája című programsorozat harmadik részében Krúdy Gyula első feleségéről, Spiegler Arabelláról volt szó. A K11 Művészeti és Kulturális Központban Szederkényi Olga szerkesztő-rendező Szécsi Noémi íróval beszélgetett.

Fotó: www.europeana.eu

Az 1868-ban született Spiegler Arabella családi körülményeit és neveltetését érintve kezdődött az eszmecsere. Megtudhattuk, hogy a 19. században szinte nem is találunk olyan írással foglalkozó nőt, aki ne valamilyen értelmiségi családból jött volna.

Bella abban az időben szerzi meg a tanítónői képesítést, amikor a lányok még nem szerezhettek diplomát, így felsőfokú oktatási intézménybe sem járhattak, sőt még csak nem is érettségizhettek. Ez tulajdonképpen egy középfokú oklevél volt. Spiegler Arabella a lehető legmagasabb képzettséget szerezte meg, amit akkoriban egy lány megszerezhetett”

– hangsúlyozta Szécsi Noémi a Bogdán Bella és Satanella álnéven tárcákat megjelentető nőről. Egy-egy írása abban a Debreceni Ellenőrben is megjelent, ahol a fiatal Krúdy segédszerkesztőként dolgozott. Ekkor már ő is próbálkozott rövidebb prózákkal, amelyek közül néhányat az Egyetértés című budapesti napilap is közölt, ahol történetesen Arabella helyezkedett el szerkesztőként.

Így fordulhatott elő az a furcsa helyzet, hogy

előbb ismerték meg a másik irományait, minthogy személyesen is találkoztak volna.

Satanella egyetlen kötete 1894-ben jelent meg Satanella Tárczái cím alatt.

Minden bizonnyal fel is figyeltek egymásra, már csak azért is, mert akkoriban nagyon kevés nő publikált, főleg olyan névvel, hogy Satanella”

– tette hozzá Szécsi Noémi, majd első találkozásukról is szót ejtett:

Bella édesapja, Spiegler Gyula Sámuel csütörtökönként afféle irodalmi szalont tartott fenn a Király utcában. Krúdy Gyula még fiatalkorú suhancként egy alkalommal ide látogatott el. Annyira elmélyült a kapcsolata a nála tíz évvel idősebb Bellával, hogy 1898 februárjában el is jegyezték egymást.”

Miután 1899. december 27-én összeházasodtak, Krúdy apja kitagadta fiát.

A vidéki Krúdy számára rendkívül imponáló lehetett, hogy a több budapesti szerkesztőségben is otthonosan mozgó menyasszonya egy publikáló írónő. „Nem voltak megfelelőek a feltételek, hogy valaki feleségként, anyaként űzze ezt a hivatást, nem nagyon találunk erre példát ebben a korban, a századforduló idején” – hangzott el. Márpedig a házasságkötés után kilenc hónappal megszületett a kis Gyula, akit Ilona, Mária és közben a csecsemőként meghalt Veronika követett.

Krúdy Mária visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a házasság főleg Krúdy leküzdhetetlen kártyaszenvedélye miatt romlott meg, a válás pedig akkor vált elkerülhetetlenné, amikor az író 1915-ben beleszeretett a férjezett szeretőjének kiskorú lányába. Akárhogy is, Arabella büszke volt férjére, s 1919-es válásuk után sokáig Krúdy Gyulánéként mutatkozott be…

Miért választotta Bella éppen a Satanella álnevet? Miért nevezte Krúdy a Király utcát a legpestibb utcának? Hogyan zajlott az élet a Pekáry-házban?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki 2021. január 10-éig ide kattintva megtekinti a beszélgetést.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.