Komáromban szól Bodzsi Lélekharangja
A világ kávéi elnevezésű komáromi művészoázisban nyílt meg november 6-án Vas Bodzsár Katalinnak, a Marianum Egyházi Iskolaközpont pedagógusának Lélekharang című portrékiállítása.
Neve sokak számára ismerősen csenghet a hazai magyar katolikus óvodák és iskolák növendékei számára idén már tizedik alkalommal megrendezett, bibliai témájú BÁRKA rajzverseny kapcsán.
Az egegi származású Vas Bodzsár Katalin már gyerekként is gyakran rajzolt, festett, és festőművész szeretett volna lenni.
Amikor a szüleim a bátyámat beíratták az ipolysági rajziskolába, negyedikesként kikönyörögtem, hogy járhassak oda én is. Miközben csiszolódtam, több hazai és nemzetközi rajzpályázaton nyertem díjat. Arról, hogy festőművésznek tanuljak, az édesapám azért beszélt le, mert szerinte abból nem lehet megélni.
Mivel később a losonci óvó- és nevelőnőképzőbe jártam, és tudta, hogy szeretem a gyerekeket, inkább a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Tanárképző Karának magyar nyelv és irodalom–rajz szakára irányított, ahol a művésztanároktól sokat tanulhattam, illetve a megélhetést nyújtó pedagóguspályára is felkészítettek – mondta Katalin, aki miután 2007-ben diplomát szerzett, egy évig a Palásthy Pál Egyházi Alapiskolában rajzot tanított Paláston, valamint magyar és szlovák nyelvet. Nagyon vonzotta őt Komárom pezsgő kulturális élete, ezért amikor Madarász Róbert, a Marianum igazgatója nevelőnői állást ajánlott neki, vállalta a költözést. 2008 óta Komáromban főleg rajzot, igény esetén pedig más tantárgyakat is tanít.
2017-ben indította a BÁRKA rajzversenyt, amelynek az idei jubileumi díjkiosztóját adventi gyertyagyújtással egybekötve nem Komáromban, hanem november 29-én öt órától a dunaszerdahelyi MOL Arénában tartják.
Én is átéltem azt, hogy a rajzpályázatokon elért sikerélmények mennyire motiválják a gyerekeket. Azt akartam, hogy ugyanennek a mai gyerkőcök is részesei legyenek, ezért kitaláltam a BÁRKA rajzversenyt, amit kezdetben az akkor még pályázati pénzekhez jutó Gábriel Polgári Társulással indítottunk be, valamint a munkaadóm és a Patrona Nostra Kht. is felkarolt, s Magyarország volt kormányának anyagi támogatását is elnyertük. Kedves kolléganőm, Németh Béres Csilla, aki a kávézóbeli tárlatomat megnyitotta, folyamatosan segít nekem az évi több száz pályamű értékelésében
– magyarázta.
Kétgyermekes anyukaként Vas Bodzsár Katalinnak az alkotómunkára többnyire a marianumi rajzteremben töltött lyukas órákon van ideje.
A műveimet egy ipolysági csoportos kiállításon, majd az általam 2017–2019-ben látogatott Szőnyi Alkotókör nyolc csoportos kiállításán, 2021 nyarán pedig a komáromi Limes Galéria emeleti Dúdor István-termében, Én így lennék végtelen... címmel állítottam ki. A kiállítást Németh Béres Csilla novella- és versrészletei színesítették, a cím is azok egyike. Én igazából sosem szorgalmazom, hogy kiállíthassak, most is a kávézó tulajdonosa, Dudás Szabolcs jelezte, hogy szeretné bemutatni a műveimet.
A január végéig megtekinthető tárlat Katalin portréit vonultatja fel, de a Szinnyei József Könyvtár is készül egy nagyobb összeállításra.
"Abban állapodtunk meg, hogy majd májusban két volt tanítványommal, Madarász Enikővel és Máté Zsókával nyílik közös kiállításunk. Ott mutatnám be a többi között azokat a műveimet is, amelyek Ballun Viktória és Varga József képzőművészek dél-komáromi csillagerődbeli alkotóműhelyében készültek."
Megjelent a MAGYAR7 46. számában.
