2022. június 19., 16:58

Kis ember is lehet világhírű tudós: Pulszky Ágost

Országgyűlési képviselőként elsősorban a hadsereg kérdéseivel foglalkozott, egyetemi professzorként viszont a szociális problémák és a börtönügy úttörő magyarországi szakértőjeként vívott ki tisztelet és nemzetközi elismerést is.

Pulszky Ágost
Fotó: Wikipedia
Pulszky Ágost

A lengyelországi gyökerű Pulszky család őse, Pulszky Sámuel 1741-ben kapott nemességet és néhány birtokot a Szepességben Mária Teréziától. A 19. században Pulszky Ferenc (1814–1897) politikus, régész fontos szereplője volt a magyarországi közéletnek, bár az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc bukását követően évekig emigrációban élt.

Sok gyermeke volt, közülük most a Bécsben született Pulszky Ágostról (1846–1901) lesz szó, aki külföldi középiskolai tanulmányait befejezve a pesti egyetemen szerzett jogi diplomát és a magyarországi jogtudomány egyik kiemelkedő művelőjeként írta be nevét a tudománytörténetbe.

Apja – ez talán érthető és megbocsátható – elfogult volt vele szemben, és szerette volna, ha Ágost fia idővel miniszter lehetne. Ezt nem is titkolta, sőt minden lehetséges alkalommal ajánlgatta is őt képviselőtársainak, akik azonban azzal a dilemmával viaskodtak, hogy bár mindkét Pulszkyt alkalmasnak tartották volna valamilyen miniszteri bársonyszékre, de hát ketten egy családból mégsem lehettek ilyen előkelő tisztségben, ezért inkább másvalakit választottak.

Pulszky Ágost később csak az államtitkári posztig jutott, amikor Eötvös Loránd kultuszminiszter őt kérte fel erre a tisztségre. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben levelező tagjává választotta, és valószínűleg csak azért nem lett rendes tag, mert utolsó éveiben már inkább a politika foglalkoztatta.

Mint ahogy számos kortársáról, róla is több érdekes, sőt mulatságos történetet feljegyeztek. Ezekből válogattam néhányat. Akkoriban a heves vitákat vagy nézeteltéréseket nem egyszer meglehetősen radikális módon: párbajjal igyekeztek lezárni. Pulszky Ágost egy alkalommal igen dühös szócsatába keveredett Szentiványi Árpád (1840–1918) országgyűlési képviselővel, és ebből pisztolypárbaj lett. Az első lövést Pulszky adta le, de nem találta el ellenfelét. Szentiványin volt a sor, de ő félredobta pisztolyát és megjegyezte:

Ebbe az emberbe én nem lövök!”

A párbejsegédek egyike erre odaszólt a jelen levő orvosoknak:

Uraim! Kössék be a felek száját, mert még újra veszekedni fognak!”

A jogbölcselet és a nemzetközi jog professzoraként fontos, de kissé száraz előadásokat tartott az egyetemen. Tréfakedvelő hallgatói kaptak azon az alkalmon, hogy egy akkor divatos francia szerző vígjátékát mutatták be Budapesten és megszerezték az előadást reklámozó plakátot is. Úgy vágták körbe, hogy csak a darab címe maradt rajta és a papírt rajzszögekkel odaerősítették az előadóterem bejáratára. Amikor a professzor megérkezett, nem kis meglepetéssel olvashatta a szöveget: AHOL UNATKOZNAK. Csak nehezen értette meg, hogy ez a francia vígjáték címe.

Pulszky Ágost főműve
Fotó:  Wikipedia
Pulszky Ágost főműve

Pulszky Ágost kistermetű férfi volt és egy ízben Szende Béla honvédelmi miniszterrel futott össze az országgyűlés folyosóján, éppen annál a táblánál, amely felhívta a figyelmet, hogy a folyosón senki ne beszéljen, mert behallatszik a terembe és zavarja a tanácskozást. Pulszkyt azonban ez nem zavarta, és a herkulesi termetű, nála legalább két fejjel magasabb miniszternek hangosan – hogy valóban meghallja – magyarázni kezdte a hadügy reformjával kapcsolatos elképzeléseit. Néhány képviselő is megállt mellettük, maga Deák Ferenc is köztük volt. Egy ideig hallgatták Pulszky okfejtését, végül a haza bölcse megszólalt:

Menjen be valaki a terembe és szóljon a képviselőknek, hogy ne lármázzanak odabenn, mert még megzavarnák Pulszkyt az előadásban.”

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/24. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.