2023. szeptember 8., 17:39

Kezünkhöz nőtt mobiltelefon, új Rolling Stones-lemez és Eger várának ostroma

Új sorozatunk indul Tripla Kávé néven, melyben heti szinten egy-egy kulturális, tudományos és történelmi hírt-témát járunk körbe, könnyedebb hangvételben.

mobiltelefon
Fotó: unsplash.com

Kedves Olvasó, tudta-e, hogy egy felmérés szerint depressziós lehet a szénszavas üdítőktől? Esetleg azt, hogy ha a borospoharában megmártózik egy gyümölcslégy (közismertebb nevén muslica) akkor nem feltétlenül kell kiöntenie a bort a mosogatóba? S mit szólna ahhoz, ha azt írnám, hogy egy 61 éve folyamatosan működő zenekar októberben új lemezzel jelentkezik?

Az előbbi egymondatos gyöngyszemekre tudományos hírek keresése közben bukkantam rá, s bár elsőre fáradtan legyintettem ("Már megint a brit tudósok..."), valójában nem árt tisztában lenni velük. A bor esetében például azért nem kell félnünk, mert a szárnyas beszivárgóktól származó baktériumokat előbb az ital, majd a gyomor sava készteti megállásra.

A szénsavas történet hátterében pedig olyan jelenségek állnak, mint a cukor, az elhízás és az inzulinrezisztencia. Noha a Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Ju-Young Jung megjegyzi, hogy nem feltétlenül ezek a problémák állnak a szóban forgó összefüggés hátterében, s további kutatásokra lenne szükség a kérdés vizsgálatát illetően.

Hogyan tudnék élni nélküled?

Az viszont még kutatás nélkül is kimutatható, hogy napjainkban létezni sem tudunk a mobiltelefonunk nélkül. Egy dolog, hogy a pénzügyektől kezdve az utazáson át egyre több mindent intézünk okoseszközeinken (főleg, ha egyre több bankfiók és fizikai üzlet zár be), ám az évről évre szélesebb és nagyobb készülékek már a hálószobánkba is befurakodtak.

Ez tehát nem nagy újdonság, ahogy az sem, hogy ébredés után alig pár perc elteltével máris a mobilunk után nyúlunk. Akár az ébresztőt nyomjuk ki, akár a felugró értesítéseket törölnénk, akarva-akaratlanul is a képernyő fogságában ragadunk, s csak faljuk és faljuk a híreket és történéseket, miközben még mindig az ágyunkban fekszünk.

Az emberi agy ilyenkor dopamint, egy úgynevezett boldogsághormont termel, s bár többnyire senki sem kérdezi, de legbelül mindannyian boldogságra vágyunk. Akkor hol itt a probléma, merülhet fel az olvasóban. Nos, ott, hogy az okoseszközök és a közösségi média ördögi paktuma mesterséges módon idézi elő ezt az állapotot, a „telítettség érzésesét”, s tulajdonképpen átveri az agyunkat, amely valós teljesítmény híján is dopaminnal jutalmaz bennünket.

A kulcsszó itt a jutalom. Mondanom sem kell, milyen hatással van az előző este gondosan megtervezett napirendünkre vagy a produktivitásunkra az, ha ébredés után rögtön belevetjük magunkat a közösségi oldalak azonnali ingereken alapuló világába.

A Joy Magazin és Reacty Digital friss reprezentatív felmérése pedig sajnos megerősíti ezeket a feltételezéseket. A kutatás a magyar emberek digitális forradalomhoz fűződő viszonyát vizsgálta, s a reggeli mobilozásra is kitért. Kiderült például, hogy a megkérdezettek közel negyede azonnal a telefonja után nyúl, míg összességében nézve 75%-uk legalább 1-2 órán belül fellép a világhálóra.

telefon
Fotó:  Joy
Hogy ez jó vagy rossz dolog-e, azt megannyi témával foglalkozó cikk írása és olvasása után úgy vélem, kizárólag annak tükrében lehet megítélni, hogy milyen szinten megy a valódi életünk rovására. De azért persze inkább ne a mobilunkkal indítsuk a reggelt, hanem igyunk meg egy pohár vizet, nyújtózzunk egyet és adjunk hálát az újabb napért.
60 év után is töretlenül

A Rolling Stones tagjai számára például minden nap valóságos ajándék, hiszen bár a kövek már több mint 60 (!) éve töretlenül gördülnek, a zenekar tagjai már a nyolcvan felé közelítenek. Charlie Watts alapító-dobos 2021 nyarán bekövetkezett halála után pedig már csak Mick Jagger és Keith Richards aktívak az eredeti tagok közül (Bill Wyman basszusgitáros 1992-ben lépett ki a zenekarból).

S persze ne feledkezzünk meg az együtteshez 1975-ben csatlakozott örök harcosról, Ronnie Woodról sem, aki 2017-ben másodjára győzte le a rákot, s aki olyannyira ragaszkodott a hajához, hogy elutasította a kemoterápiát is.

A Rolling Stones tavaly egy tizennégy állomásos európai turnéval ünnepelte meg az együttes 60. születésnapját, amely során a dobok mögött már az a Steve Jordan ült, akit nem sokkal Charlie Watts halála előtt jelentettek be, mint a zenekar 2021-es őszi turnéjának dobosa.

Az elmúlt évek során többször felmerült és elhangzott egy készülő új Rolling Stones-lemez, amit szerda délután le is lepleztek a legendás londoni Hackney Empire színházban. A pletykák tehát igazak voltak, s október 20-án végre megjelenik a 24. Stones-nagylemez „Hackney Diamonds" néven.

Ezzel egyidőben le is lepzelték az új album első dalát „Angry” címmel, amely nem váltja meg a világot, de 60 év után nem is kell. Egy hamisítatlan, klasszikus, ízig-vérig Rolling Stones-nóta lett, s ha a lemez többi tétele legalább ugyanezt a színvonalat hozza majd (márpedig Jagger szerint dühös és eklektikus lesz), akkor október végén minden bizonnyal egy szép életmű-lezárást kapunk.

Már csak azért is, mert két dalt még 2019-ben, Charlie-val a dobok mögött rögzítettek, az egyik dalon maga Bill Wyman is közreműködik majd, s a pletykák szerint Lady Gagán kívül Stevie Wonder és Paul McCartney is részt vettek a lemez elkészítésében.

„Ez a vár most az ország...”

Holnap lesz 471 éve, hogy az oszmán törökök 60-70 ezer fős hadserege megindult a Dobó István parancsoksága alatt álló egri vár ellen. A történetet valószínűleg mindannyian ismerjük, hiszen többek közt Tinódi Lantos Sebestyén is megírta „Egör várának” summáját, a török császár hadának „szégyönvallását”, valamint Habsburg Ferdinánd király nagy vigasságát.

Az egri várvédők a későbbiekben is fontos motívumként szolgáltak a művészek számára. Gondoljunk csak a nemzeti romantika nagy képviselőjére, Székely Bertalanra, aki az egri nők hősies helytállását festette meg. Szigligeti Ede ugyancsak a várvédő hölgyekről írt színművet, ahogyan Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor költészetében is megjelenik az egri diadal.

S persze, ki ne ismerné Gárdonyi Géza nagy klasszikusát, az Egri Csillagokat, melyből két filmfeldolgozást is készítettek. Az egyik az utolsó magyar némafilm volt, 6 felvonásban, Fejős Pál rendezésében. A másikat 1968-ban mutatták be, Várkonyi Zoltán rendezésében, Sinkovits Imre, Kovács István és Venczel Vera főszereplésével. Érdekesség, hogy utóbbit 2018-ban digitálisan is felújították, így az már 4K felbontásban is megtekinthető.

Mindezeket azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert manapság szeretik hangoztatni, hogy a magyar történelem bár gazdag, ám tele van elveszített háborúkkal. Ami valahol igaz, hiszen a magyar népnek jócskán kijutott zivataros évszázadokból, s a Beatrice is jogosan adta az „Utálom az egész XX. századot” címet kultikus lemezének.

Szerencsére azonban a szóban forgó állítás első fele is igaz, s gazdag történelmükben azért jócskán kijutott a szép és dicsőbb pillanatokból. Ilyen az egri vár sikertelen ostroma is, melyre egyfajta korabeli „magyar Dávid és Góliát” küzdelemként tekinthetünk. 2023-ban pedig azt üzeni, hogy még a legkilátástalanabb helyzetekben sem szabad feladni, s hogy az összefogás és a magasztosabb közös cél ereje olykor képes ellensúlyozni a túlerőt.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.