Kerek életjubileumot ünnepel Balázs Péter Kossuth-díjas színművész
Március 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Balázs Péter Kossuth-díjas színész, a szolnoki Szigligeti Színház volt igazgatója, aki társulatában csak olyan szerepet játszott el, amelyről úgy vélte, hogy azt az ország más színházaiban is rá osztották volna.
Budapesti színházi dinasztiában született: apja Balázs János, a Magyar Rádió színész-rendezője, édesanyja Mednyánszky Henriett, az Operaház balerinája, aki húgával még a brit királyi család előtt is fellépett, nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő volt.
Várkonyi Zoltán 1970-ben hívta a budapesti Vígszínházba Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című drámájának főszerepére, és már a sikeres főpróba után szerződtette. Balázs Péter negyedszázadon át maradt a körúti teátrum tagja, ez idő alatt több mint 140 színdarabban, félezernél több film- és televíziós produkcióban működött közre. Zömmel karakterszerepeket játszott, de megformált nagyformátumú alakokat is, mint például Máté Józsefet Németh László Égető Eszter című regényének televíziós változatában. Ott volt a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című nagysikerű musical premierjén, színpadra lépett A padlás, a Kakukkfészek, a Játék a kastélyban, a Szent Johanna című darabokban. Önálló estjével évekig járta az országot, előbb Tahi Tóth Lászlóval, majd Schütz Ilával.
Noha volt Hamlet és III. Richárd is, népszerűségét elsősorban vígjátéki és kabarészerepeinek köszönheti.
Alkata, jellegzetes hangja miatt szívesen hívták Vadnay László, Nóti Károly és mások bohózataiba, kabaréjeleneteibe, az ezekről készült tévéfelvételeket ma is gyakran vetítik. Ő volt a legendás rajzfilmfigura, a kétbalkezes Nagy ho-ho-ho horgász hangja, szinkronizálta Louis de Funes és Danny DeVito filmjeit, az Agatha Christie-krimik alapján készült Hercule Poirot-sorozatban a címszereplő az ő hangján szólalt meg magyarul.
A Vígszínházból 1996-ban távozott, mert nem értett egyet azzal, hogy az intézmény letért a Várkonyi Zoltán által kijelölt művészeti útról, a pályát szabadúszóként kezdte újra. 2007-ben Szolnok polgármestere - miután a helyi színház vezetésére kiírt pályázat első körben nem volt eredményes - felkérte a teátrum vezetésére.
A szolnoki képviselőtestület 2011 tavaszán egyhangú szavazással erősítette meg igazgatói tisztségében, majd 2015-ben újabb négy évre kapott megbízást. A színház vezetéséről 2021-ben köszönt le, tavaly Szolnok díszpolgára lett. 2013-ban Eszenyi Enikő mellett megpályázta a Vígszínház igazgatói székét, de tekintettel az őt ért támadásokra, a politikai csatározásokat elkerülendő visszalépett. 2022 novemberében az ő rendezésében mutatták be Veszprémben László Miklós Illatszertár című vígjátékát.
Balázs Péter művészi pályája elismeréseként 1982-ben Jászai Mari-díjat, 1994-ben Pro Comedia díjat vehetett át. 2012-ben Kossuth-díjat kapott "nagy népszerűségnek örvendő, groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, mesefilm-figurákat legendássá tevő szinkronizálásáért, igényes rendezői munkássága, közösséget kovácsoló színházteremtő-vezető tevékenysége elismeréseként". 2018-ban a magyar kultúra napja alkalmával megkapta a hódmezővásárhelyi önkormányzat Bessenyei Ferenc Művészeti Díját. 2019-ben Budapest Díjban részesült.
Ő maga így vallott:
Persze nem a Lear királyt, csak azért, mert megtehetném. Egyszerűen nem nekem való. Én mindig is a család színésze voltam, sok műfajban kipróbáltam magam, és azért vállalok még mindig szinkronszerepeket, fellépéseket, mert olyan jó dolog a közönség szemébe nézni."
