2023. március 2., 17:23

Hírességek kézjegyeiről, Párkányban

Államfők fényképei, aláírásai és a megszerzésükhöz vezető páratlan történetek.  

Strasser kapitány Sierra Leoneból
Strasser kapitány Sierra Leoneból

Ezt kínálja az Államfők dedikáltak, világhírű autogramok és történetük című könyv, amelyet a Debrecenben élő dr. Márián Zoltán március 3-án a Párkányi Városi Múzeumban mutat be.

A szerzővel és lányával, Márián Dorinával beszélgetünk. Dorina osztja apja szenvedélyét, és angol–spanyol szakos tanárként főleg spanyol nyelvtudásával segíti őt.

Zoltán elmondja, az általános iskola hetedik osztályában kerítette hatalmába a gyűjtőszenvedély. Míg osztálytársai főleg színészek aláírt fényképeit gyűjtötték, addig őt a politikai színtér szereplői, az országok vezetői érdekelték. – A ‘60-as évek elején Kádár Jánostól szereztem ilyen fényképet, Titónak írtam Jugoszláviába, Makariosz érseknek Ciprusra, majd Norodom Szihanuk kambodzsai királynak – ők voltak az elsők – meséli a gyűjtő.

Akkoriban mindenki gyanús volt, aki külföldre levelezett. Apámat is behívatták a rendőrségre. Figyelmeztették, mondja meg a fiának, ne irkáljon ilyen személyeknek. Apám ezt elmondta nekem és megegyeztünk, hogy folytatom, hiszen eszem ágában sem volt abbahagyni. Legközelebb a Dubčeknek írt levél miatt hívatták be"

– meséli Zoltán.

Apponyi Geraldine albán királyné
Apponyi Geraldine albán királyné
Biztos, hogy eredeti?

Honnan tudható, hogy eredeti az aláírás? A gyűjtő kifejti, a hatvanas években még nem voltak sokszorosító eszközök, nem használtak pecsétet, gépi lenyomatokat, elektromos tollakat. Most már igen, de mára olyan gyakorlatot szerzett, hogy sokszor ránézésre meg tudja állapítani az eredetiséget. Ha valami kétséges, akkor ír neki újra. Ha pont olyan az aláírás, akkor nem eredeti, de ha van közte kis különbség és főleg, ha a nevére dedikálja, akkor biztos, hogy eredeti.

Az autogramkérő levélben a megszólítás félsiker. Uralkodóknál királyi vagy császári felség, az elnökök esetében excellenciás úr, Makariosz érsek megszólítása őüdvössége, a papi személyek őeminenciája, a canterburyi érsek őfényessége, ezeket nem szabad eltéveszteni. A levél további részében megírom, hogy gyerekkorom óta gyűjtöm a fényképeket és az aláírásokat, és gyűjteményem nem lenne teljes az öné nélkül"

– avat be a részletekbe a gyűjtő. 

Megtudjuk, Zoltán általában angolul levelezik, de a spanyol nyelvterület jobban szeret a saját nyelvén kommunikálni. Ebben Dorina lánya segíti, a Fidel Castrónak írt levelet is ő fordította le. 

Mondhatjuk, a világon a legismertebb és a maga nemében legnagyobb gyűjtemény édesapámé. Idáig több mind háromezer aláírt fénykép gyűlt össze. Más gyűjtők is édesapámat szokták megkeresni, segítsen nekik címmel vagy az eredetiség megállapításával"

– kapcsolódik a beszélgetésbe Dorina. 

János Károly spanyol király
János Károly spanyol király
Könyv is született

Két éve jelent meg az Államfők dedikálnak – világhírű autogramok és történetük című könyv. Dorinától megtudjuk, ez egy magyar–angol kiadvány. Felkapott lett és külföldön is sokan keresik, már 35 országba eljutott. Megrendelte számos elnök, herceg, miniszterelnök és dedikálva kérték ők is. A könyvben több mint ötszáz aláírt fénykép található, rövidke életrajzzal és megszerzésük történetével. II. Simeon bolgár cár, aki édesapja jó barátja, kedves levélben köszönte meg a kiadványt, melyben kifejtette, a könyv késő éjszakáig ébren tartotta, felidézte emlékeit azokról a személyekről, akiknek jó részével ő maga is találkozott.

Mihály román király
Mihály román király
Az aláírás, amelyre 45 évet várt 
A brunei szultán soha senkinek nem ad aláírást. Én a hatvanas években kezdtem neki írni, de vagy elutasítottak, vagy nem kaptam választ. 45 év után találtam valakit, aki személyesen adta át levelemet a szultánnak, és kérte, hogy írja már alá a csatolt képet ennek a magyarnak. Ez a hosszú várakozási idő azonban nem jellemző, a megszólítottak általában néhány hónap alatt szoktak válaszolni"

– mondta Márián Zoltán.

Szaddam Husszein iraki vezető aláírását az iraki nagyköveten keresztül próbálta megszerezni, aki elmondta, az a gond, hogy Bagdadban nincs olyan ember, aki ezt a kérést az elnök elé merné terjeszteni. Végül egy másik ország elnökének segítségével sikerült megszereznie a vágyott aláírást.

Nehéz azoktól aláírást szerezni, akiket hivatali idejük alatt vagy után börtönbe zártak. Dél-Amerikában és Afrikában több ilyen is van. A bolíviai diktátort Meza Tejadát egy elszigetelt börtönben tartották fogva, nem jutott el hozzá a posta. Ekkor Zoltán a börtönigazgatónak írt, segítségét kérve. Elintézte, és ő maga postázta vissza Magyarországra az aláírt fotót.

Egyidőben a 28 éves Valentine Strasser kapitány lett Sierra Leone elnöke. Pár év múlva elzavarták, egy messzi elhagyatott helyen szegényes körülmények között élt az anyjával. Nem vezetett oda út, a posta se járt arra. Zoltán hosszas keresgélés után megtalálta a Reuters munkatársát az országban, aki volt olyan rendes, hogy saját autójával úttalan utakon elment Strasser házáig, aki egy üveg whiskyért cserébe hajlandó volt aláírni az eléje tett képet. Franco tábornoknak, a spanyol diktátornak se volt ajánlatos írni. Bár eljutott Spanyolhonba Zoltán levele, de visszaírtak, a tábornok rendkívül elfoglalt, nem tud ilyen jellegű kérést teljesíteni.

Megnéztem, mikor van a születésnapja, és a következő évben írtam neki egy szép gratuláló levelet, és kértem ajándékozzon meg aláírt fotójával. Ez meghatotta és elküldte a fényképet" 

– meséli a gyűjtő. Hozzáteszi, többen nemcsak aláírják a fotót, de kicsit meg is tűzdelik. Arafat, palesztin vezető rá jellemző módon így fejezte be levelét „Zoltán testvér, az Isten áldjon meg. Harc a győzelemig!”

Dorina is szerzett már pár aláírást. Személyesen találkozott Mihály román királlyal, akiről a feleségével együtt egy képet is készített. Ezt elküldte a király genfi címére azzal, dedikálja apja nevére a fotót, amit meg is tett. Juan Carlos spanyol királytól is neki sikerült aláírást szereznie. 

Tudtam, édesapám már többször írt a királynak, de nem válaszolt. Ezért egy spanyol nyelvű levélben tudattam vele, az ő aláírt fotóját szánom neki születésnapi ajándékként. Ez meghatotta, és el is küldte a fényképet a megadott dátumra"

– meséli Dorina.

Erről és sok egyéb érdekességről fognak hallani március 3-án, a párkányi kiállítással egybekötött könyvbemutatón, ahol Márián Zoltánnal és lányával, Dorinával Juhos Ferenc beszélget. A kiállítást Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke nyitja meg.

Megjelent a MAGYAR7 kilencedik számában.


 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.