Határtalan édességek – cukrászat és kultúra
A Magyar Cukrász Ipartestület kiadásában megjelent Határtalan édességek című kiadványt, Bihari Zoltán és Vojtek Éva munkáját 2025. december 18-án a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban mutatták be.
– fogalmazták meg az alkotók, majd hozzátették: „A Határtalan édességek című kötet kifejezetten a mai országhatárokon túl található, de a magyar cukrászat szerves részének tekinthető témákat dolgoz fel Erdélytől Felvidékig, Kárpátaljától Délvidékig – és még Őrvidékre is ellátogatunk. Bemutatunk régi mestereket, akik valamikor a történelmi Magyarországon kezdték meg pályájukat, aztán a sorsuk egyszer csak határon túlra sodorta őket, anélkül, hogy kimozdultak volna városukból. Munkájukat, immár egy másik országban, ugyanúgy folytatták a huszadik század első felében, tovább éltetve a Kárpát-medencei cukrászati kultúrát, amely az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában kialakult hagyományokból táplálkozott. Másoknak úgy hozta az élete, hogy már eleve »határon túl« kezdték meg munkájukat – persze szülőföldjükön maradva – a két világháború között.”
A régió rendszerváltozása hozta el a cukrászati hagyományok megújulását, amely nemcsak Magyarországot, hanem a Kárpát-medence egészét érintette. Azon belül számos különbséget láthatunk országonként, amelybe szintén bepillantást engednek a kötet írásai, különösen a jelenkorunk cukrászmestereit, üzemeit felvonultató fejezetben. A szerzők fontosnak tartották, hogy a régi korok kiváló iparosai mellett megismerhessen az olvasó olyan mai történeteket is, amelyek a magyar cukrászat hagyományainak tovább lépését példázzák az országhatárokon kívül.
Amint azt a Magyar Cukrász Ipartestület elnöke, Selmeczi László elmondta, a kiadvány elsősorban az ipartestület tagjai számára készült, így az kereskedelmi forgalomba nem kerül. A nagyközönség nem olvashatja, bár az érdeklődők a múzeum könyvtárában megtekinthetik.
A kiadványban Zselíz és a helyi Sacher-kultusz is helyet kapott. Ahogy azt Csonka Ákos, a Sacher Polgári Társulás egyik vezetője összefoglalta, a kötetben bemutatásra kerülnek losonci, párkányi, somorjai, alistáli, galgóci és aranyosmaróti cukrászdák, valamint olyan, máig élő hagyományok, mint a kürti kőtés/biracs, illetve a hozzá kapcsolódó fesztivál, amely a helyi közösségi és gasztronómiai identitás egyik fontos pillére:
