Ferenczy István szobra Rimaszombatban
Ferenczy István, a magyar szobrászat első igazi nagymestere Rimaszombatban született 1792-ben, és szülővárosában is halt meg 1856-ban.
Kezdetben apja műhelyében volt lakatosinas, majd Bécsben kitanulta a rézmetszést is, Budán pedig akadémiai pályadíjat nyert egyik domborművével. Aztán Rómába ment, ahol Thorvaldsen műhelyében megtanulta a márványfaragást.
1840-ben Hunyadi Mátyás emlékművére sok tervet készített, de az pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. A Pásztorlányka, a Brunszvik-emlékmű, a Kölcsey Ferenc emlékszobor alkotója végül is tönkrement, s fáradtan, betegen hazatért Rimaszombatba. Ezekben az években fedezte fel és tanította kőfaragóműhelyében Izsó Miklóst, aki egy tamásfalvi kőfaragó segédje volt.
A templom külső falán, bemélyesztett fülkében látható Ferenczy István carrarai márványból készített mellszobra, Vaszary László alkotása. A mellszobrot 1909-ben avatták fel.
Ferenczy István a magyar klasszicista szobrászművészet megteremtője, aki útnak indította pályáján Izsó Miklóst, és szoborkészítésre alkalmas hazai márványt is talált.