2023. június 14., 19:27

Felvidéki Kossuth-díjasok a Magyarság Háza Galéria megnyitóján

Kedd este került sor a Magyarság Háza Galéria ünnepélyes átadására, valamint az intézmény első, kossuthdíjasok című fotókiállításának megnyitójára, amelyen több felvidéki Kossuth-díjas és előadóművész is tiszteletét tette.

magyarsag-haza-megnyito-12.jpg
A kiállítás megnyitója
Fotó: Bede Réka

Korpás Éva népdalénekes és Madarász András gitár- és kobozművész közös produkciója nyitotta meg a kossuthdíjasok címet viselő kiállítást, mely tizennégy Kárpát-medencei magyar írót, költőt, zenészt és színészt mutat be, akik kiérdemelték Magyarország legrangosabb művészeti kitüntetését, a Kossuth-díjat.

Tizennégy arc, sok száz vers, novella, regény, epizód és főszerep, koncert, megszámlálhatatlan ránc és redő, összesen – eddig – több mint egy ezredévnyi életút”

– fogalmazott megnyitó beszédében Csibi Krisztina, az újonnan átadott Magyarság Háza Galéria igazgatója.

A Kiss Beatrix tervezésében és rendezésében megvalósuló, különleges látványvilágú kiállításon Boráros Imre(színművész, rendező, énekes, Felvidék), Csíky András (színművész, Erdély), Dráfi Mátyás (színművész, Felvidék), Duba Gyula (író, szerkesztő, Felvidék), Ferenczes István (költő, író, műfordító, szerkesztő, Erdély), Király László(költő, író, műfordító, Erdély), Kovács András Ferenc (költő, esszéíró, műfordító, Erdély), Szarka Gyula (énekes, zeneszerző, zenész, Felvidék), Szarka Tamás (énekes, zeneszerző, költő, Felvidék), Szilágyi István (író, szerkesztő, Erdély), Tolnai Ottó (író, költő, szerkesztő, Vajdaság), Tőzsér Árpád (író, költő, műfordító, Felvidék), Vári Fábián László (író, költő, műfordító, néprajzkutató, Kárpátalja), Végel László (regény- és drámaíró, esszéista, Vajdaság) portréi láthatók, melyeket Tordai Ede (Erdély), Bíró István (Erdély) és Oriskó Norbert (Felvidék) fotóművészek készítettek.

Ahogy arra az intézmény igazgatója is felhívta a figyelmet, a szóban forgó Kossuth-díjasok többsége sajnos koruk és egészségi állapotuk, illetve a már korábban lekötött, egyéb halaszthatatlan programjaik miatt nem tudott jelen lenni a megnyitón. Ugyanakkor tiszteletét tette a Felvidékről Boráros Imre, Dráfi Mátyás és Szarka Gyula, Kárpátalját pedig Vári Fábián László képviselte.

Csibi Krisztina után Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára osztotta meg gondolatait. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyarság Háza az elmúlt 12 évben mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzetpolitika legfontosabb kulturális intézménye legyen. A tudományos ismeretterjesztésen és a magyar kultúra közvetítésén túl pedig azt a célt tűzte ki, hogy megerősítse a magyar szellemiséget és a hazaszeretetet a budapestiekben, a magyarországiakban és minden magyarban, a Kárpát-medencén innen és túl.

A Magyarság Háza korábban a budai Várban működött, ám idővel kiszorult az I. kerületből.

Nagyon fontos volt számunkra, hogy egy olyan állandó helyet találjunk az intézménynek, amelyben meg tudjuk valósítani azon céljainkat, amelyeket 12 évvel korábban fogalmaztunk meg.

Ezért is külön öröm számunkra, hogy itt a főváros szívében, nem messze a Magyar Tudományos Akadémiától, az Országház épületétől és a Szent István-bazilikától, egy olyan kiállítótere lehet a Magyarság Házának, amire nyugodtan mondhatjuk azt, hogy párját ritkítja. Üde színfoltot is képez ebben az utcában, és örülünk annak, hogy a különböző eszmeiségek mellett itt, Budapest belvárosában a nemzetpolitika is meg tud jelenni” – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy mindezzel szimbolizálja a hazaszeretetet, a tudományhoz való ragaszkodást és a hithez való kötődést. Három alapérték, amely egyben küldetést is jelent a Magyarság Házának.

Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen”

– idézte Széchenyi István szavait Potápi Árpád János, aki szerint a közel 200 éve leírt gondolatok ma is követendő sormértéket jelentenek a magyarságnak.

„Ezért is külön öröm számunkra az, hogy ezt a galériát meg tudtuk nyitni, mégpedig egy olyan kiállítással, amely a Kossuth-díjasoknak rangjukhoz méltó színteret ad. Mindemellett be tudjuk őket mutatni nemcsak a budapestieknek, hanem a távolabbról érkező látogatóknak, illetve csoportoknak is” – mondta a nemzetpolitikai államtitkár, hozzátéve, hogy a páratlan élettörténetek megismerésével a látogatók is átérezhetik majd, mit jelent határon túli magyarnak lenni úgy, hogy a magyarság több mint száz éve egy szétszakított nemzet. Továbbá határon túliként megtalálni az élethivatást, s azt igen magas szintre emelni.

Sokszor és sokan tették már fel a kérdést, hogy mi tesz bennünket magyarrá, s mitől vagyunk mások, mint a környékbeli nemzetek, vagy a távolabban élő népek fiai. Nos, a közös származáson túl mindenképpen a nyelvünk, a kultúránk, a hazaszeretetünk, a hagyományainkhoz, a hitünkhöz, valamint e történeti földrajzi tájhoz való ragaszkodásunk tesz minket magyarrá. S természetesen az is, hogy közös hazánkért mindhalálig közösen kívánunk dolgozni. Ezt tették azok a Kossuth-díjasok is, akikről ez a kiállítás szól”

– zárta szavait Potápi Árpád János.

A megnyitó beszédek után a jelenlévő művészek rövid előadásai következtek. Szarka Gyula Petőfi Sándor Pató Pál úr című versét adta elő megzenésítve, míg Dráfi Mátyás Tőzsér Árpád Férfikor, Boráros Imre pedig Magyar AlízTörténelmi lecke Európának című költeményét szavalta el. A Kossuth-díjasok rövid műsorát Vári Fábián László zárta, aki egy saját versét adta elő.

Az este azonban még nem ért véget, ugyanis Korpás Éva és Madarász András egy különleges népdalválogatással foglalták keretbe a megnyitót, az utolsó dalnál pedig még a közönség is bekapcsolódott a produkcióba.

A Magyarság Háza Galéria tehát megnyitotta kapuit, s a kossuthdíjasok kiállítással várja látogatóit, mely augusztus 20-ig tekinthető meg Budapest 5. kerületében, a Nádor utcában, a hét minden napján.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.