Egy letűnt kor emlékei, avagy visszatérés az elmúlt évtizedekbe
Az intézmény létrehozásának ötlete jó hét évvel ezelőtt Horváth Ákosban, a központ tulajdonosában fogalmazódott meg. Igényes gyűjtőmunkát követően a tervből valóság lett, és az Október 6. utca 4. szám alatt – másfél évvel ezelőtt – megnyitotta kapuját a nagyközönség előtt. A három szinten, összesen 800 négyzetméteren látható kiállítás, a Budapesti Retro Múzeum és Élményközpont egy letűnt kor hétköznapjait mutatja be, mindennemű politikai felhang nélkül.
Kiss Andrea, a központ vezetője lapunknak elmondta, kiállításuk rendkívül népszerű, a céges rendezvényektől az esküvői fotózásig a legkülönbözőbb apropóból keresik meg őket, de forgattak itt már filmet is. Az idősebbek elsősorban nosztalgiázni szeretnek náluk, a fiatalok pedig szüleik ifjúságának korát szeretnék közelebbről megismerni, hiszen a retro manapság minden szempontból divat.
Az sem ritka, hogy háromgenerációs családok érkeznek az élményközpontba, illetve vannak olyan látogatóik, aki behozzák emlékeiket, gyarapítják a múzeum anyagát.
Azt is megtudtuk Andreától, hogy a kiállított anyag túlnyomó többsége eredeti darab, nagyon kevés a tudatosan ide gyártott berendezési tárgy. Egy átlagos múzeumban a látogató nem nyúlhat semmihez, itt azonban ez a szabály nem érvényes, ezért teremőröket sem alkalmaznak.
Miután Andreát egy külföldi egyetemistákból álló csoport elszólítja, nyakunkba vesszük a három szintet, hogy a hallottakról személyesen is meggyőződhessünk. Sétánk során végigkísérnek bennünket az ismert munkásmozgalmi dalok, amelyeket akarva-akaratlanul egykor valamennyien megtanultunk.
A panel bérházaknak álcázott szekrényekben korabeli tárgyak sorakoznak. Aki ismeri az 1989 előtti évtizedeket, örömmel fedezi fel a korra jellemző élelmiszereket, használati tárgyakat, miközben átismételhetjük a kisdobosok 6, illetve az úttörők 12 pontját is.
A második témakört a Malévnak, az egykori magyar légitársaságnak szentelték, élén a Ferihegy egykori neonfeliratával. Az önálló magyar légitársaság 1954-ben jött létre, 1956-ban a szovjetek minden repülést betiltottak, csak egy évvel később indulhatott újra és akkor is csak a külföldi közlekedés. Az első Európán kívüli járat 1963-ban, Kairóba indult. 1988-ban az orosz gépek után amerikai Boeing repülőgépeket vett bérbe a társaság, és 2010-ben a Malév járatain már több mint 3 millió utas fordult meg, 37 ország 83 városába utazhattak. A repülőtársaság végül 2012-ben csődbe ment.
A kiállítás következő része az Interkozmosz világába kalauzol el bennünket. Megtudhatjuk, mit vitt magával az űrbe az eddig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan.
Beléphetünk egy egykori párttitkár szobájába is, kipróbálhatjuk magunkat a korabeli Híradó bemondójaként, ismét találkozhatunk a szocialista világ műszaki „csodáival”, láthatunk egy egykori konyhát, illetve nappalit.
Ezek berendezése, felszereltsége szinte minden családban azonos volt, de legalábbis nagyon hasonló. Ha kinyitjuk a telefonfülkék egyikét, és leemeljük a kagylót, abban korabeli tudósításokat, vicceket és kabaréjeleneteket hallhatunk.
Valamennyi élmény közül talán a legmeghatározóbb az volt, amikor beültünk a Lada 2101-es rendőrautóba, és szimulátor segítségével tehettünk egy kört azon a Gazdagréten, ahol egykor a Szomszédok című teleregényt is forgatták.
Az Erzsébet tértől mindössze egy karnyújtásnyira található múzeum és élményközpont látogatása nem érhet véget a három szint bejárásával. Ugyanis annak szerves része a Retro Bisztro is, ahol rég elfeledett finomságokat fogyaszthatunk, bambit, retrokávét, melegszendvicset, van Tibi csoki, szikvíz, nagyanyáink süteményei stb. Falatozás közben pedig megszemlélhetjük azokat a fényképeket, amelyek az itt megfordult ismert embereket örökítik meg.
Itt járt például Szikora Róbert, Farkas Bertalan, Kepes András, Nemcsák Károly… A személyzet készséges és barátságos, a múzeummal kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolnak.
A történelmi időutazás valójában négy évtized (1960–1999) mindennapjaiba repít vissza bennünket. Igazi nosztalgiatúra azoknak, akik megélték ezeket az évtizedeket, a fiatalabbak számára pedig a történelem egy darabjának a felfedezése.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/16. számában.