Egy füleki a magyar-cseh kulturális együttműködés szolgálatában
2024. január 18-án, méltósággal viselt hosszú betegség után elhunyt Gál Jenő (Evžen Gál), hungarológus, irodalomtörténész, műfordító, a prágai Károly Egyetem tanára, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének egyik alapítója, a Prágai Tükör folyóirat egykori főszerkesztője, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke, Václav Havel köztársasági elnök tolmácsa, a budapesti Cseh Centrum igazgatója (2003-2009), a Pro Cultura Hungarica díj kitüntetettje (2009).
Gál Jenő 1957. június 2-án született Füleken, itt járt magyar tannyelvű alapiskolába és gimnáziumba. Sokoldalú tehetsége már a gimnáziumban megnyilvánult, a humán és a természettudományi tárgyakban is kiváló volt, sportolt, matematikai versenyekre járt. Többek között ez, és tanárai ajánlása vezette arra, hogy érettségi után Prágába jelentkezett, a Károly Egyetemen matematika-fizika szakra. Egy 1976-ban elszenvedett baleset és édesapja váratlan halála utáni útkeresése eredményeként három szemeszter után átiratkozott a Károly Egyetem Bölcsészkarának cseh-magyar szakára.
Tanulmányai során ismerkedett meg és vette el Dana Šplíchalovát, műfordítót és hungarológust. Felesége, Dana Gálová (1960-2015) szakmai díjakkal elismert kiváló fordítóként cseh nyelvre ültette át Márai Sándor, Esterházy Péter, Kertész Imre és Bibó István legfontosabb műveit. Munkásságáért, a magyar kultúra csehországi népszerűsítéséért 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Feleségével együtt részt vettek a csehszlovákiai demokratikus változásokat elindító 1989. november 17-i prágai, Národní třídán szervezett diáktüntetésen, melyet a rendőrség brutálisan szétvert. A demokratikus változások után az egyetemi munkája mellett 1991-től Václav Havel köztársasági elnök magyar tolmácsaként is tevékenykedett, nagyra értékelte Pavel Dostál kulturális miniszterrel és Petr Pitrhardt kormányfővel, a Szenátus elnökével tolmácsként folytatott munkáját. Magyarra fordította Petr Pithadt Hatvannyolc című könyvét (Kalligram, 1993).
Tanulmányai, könyvei (pl. Magyar prágaiak, prágai magyarok, CSMMSZ, Prága, 2002), fordításai (Pilinszky János, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Kertész Imre, Márai Sándor, Bibó István) fontos részét képezik a magyar-cseh kulturális együttműködésnek. Cesty a portréty moderní maďarské literatury v českém kontextu (Utak és portrék – a modern magyar irodalom cseh kontextusban) című utolsó, 2020-ban a prágai Karolinumnál megjelent könyve a modern magyar irodalomtörténet vázlata cseh szemszögből nézve, a második világháború végétől napjainkig. A három kötetre tervezett műből az első készült el, a következőkön dolgozott. Terjedelmes munkája a Rákos Péter professzor munkásságát feldolgozó Neúnavná slova (Fáradhatatlan szavak) c. kötet szerkesztése és részben írása, amely 2011-ben jelent meg a prágai Academia kiadónál.
Szellemi támasz, vitapartner, földi és barát volt.
Nyugodjék békében!
