2023. október 6., 19:38

Búcsú a DVD-ktől, magyar Nobel-díjasok és aradi tizenhármak

Végleg megszűnik a Netflix origóját jelentő DVD-kölcsönzés. Karikó Katalin után Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott. Ma 174 éve, hogy Aradon kivégezték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét és az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost grófot.

Aradi Vértanúk Emléknapja
Aradi Vértanúk Emléknapja
Fotó: archívum

Kedves Olvasó, bizonyára Önnél is lapul még néhány DVD-lemez valamelyik fiókban, hiszen a kétezres évek elejének ikonikus adathordozói kezdetben egyfajta státuszszimbólumot jelentettek. Ki a régi, jó öreg (olykor gyűrött) videokazettán, ki pedig a CD-kre megszólalásig hasonlító „Digital Video Disc”-en nézett filmet, olykor különleges extrákkal felvértezve.

2006 és 2008 között már a HD DVD kontra Blu-ray háború tombolt, mely utóbbi győzelmével ért véget, de közben a digitális filmnézés és a feljövőben lévő online streaming egy csapásra jelentéktelenné tette a fizikai hordozókat. Manapság a gyűjtőkön és rajongókon kívül szinte már senki sem vásárol DVD- vagy Blu-ray-filmeket. Miért is tennék, hiszen egy lemez áráért havi többezer filmhez férhetünk hozzá valamelyik streaming platformon.

Persze, az megint más kérdés, hogy ezzel bizonyos értelemben kiszolgáltatottá válunk, hiszen többé már nem birtoklunk semmit, pusztán hozzáférünk egy óriási könyvtárhoz – ahonnét aztán bármikor törölhetnek tartalmakat, ilyen vagy olyan, jobbára szerzői jogi okokra hivatkozva.

Viszlát, Netflix!

A napokban több sajtóorgánum is megírta, hogy megszűnik a Netflix népszerű szolgáltatása, mi több, lezárult egy meghatározó korszak, amire az amerikai streamingóriás kritikusai valószínűleg egyszerre kapták fel a fejüket, mondván „Na végre!”. A Netflix azonban nem szűnik meg, pusztán a cég korábbi üzleti profilját adó DVD-kölcsönzéstől vesznek búcsút.

Nekünk, közép-európaiaknak valószínűleg nem sokat mondanak a tengerentúlon ikonikusnak számító piros borítékok, amelyekben az 1997-ben alapított Netflix küldte ki a DVD-filmeket, ám a videótékák nem ismeretlenek számunkra. Az amerikai cég azonban már megalakulásakor elavultnak tartotta a VHS-kazettákat.

1999-ben aztán eltörölték a hagyományos kölcsönzési modellt, bevezetve egy fix havidíjas rendszert, amelynek ellenében az ember annyi DVD-t kölcsönözhetett ki, amennyit csak akart, ráadásul késedelmi díjjal és visszaküldési határidővel sem kellett foglalkoznia.

A következő mérföldkő 2007. A Netflix ekkor indítja el saját VOD (Video on Demand) szolgáltatását, amely tulajdonképpen a ma ismert streaming egy korai változata volt, és amely párhuzamosan működött a DVD-tékával. Ahogy teltek az évek, a Netflix streamingszolgáltatása egyre népszerűbb lett, miközben egyre több saját gyártású filmmel és sorozattal rukkolt elő.

A kiküldött DVD-lemezek száma 2019-ben érte el az 5 milliárdot, s még idén is vagy egy millió előfizetője volt a fizikai alapú szolgáltatásnak. Az utolsó borítékok szeptember 29-én indultak útnak, amelyeket már vissza sem kell küldeniük az ügyfeleknek. Egy korszak tehát tényleg véget ért, s kérdéses, milyen hatása lesz a Netflix döntésének a jövőre.

Mert bár jelenleg tombol a bakelitlemezek reneszánsza, illetve az elektronikai üzletekben és könyvesboltokban (na meg néhány fővárosi zeneboltban) még találunk CD-ket és DVD-lemezeket, a Disney már belengette, hogy Ausztráliában nem adnák ki a filmjeiket fizikai hordozón. Azt pedig A besúgó esetében is láthattuk, milyen veszélyekkel jár a kizárólagos online lét, hiszen a magyar sorozat az HBO és a Discovery összeolvadásából adódóan egyik napról a másikra eltűnt a hivatalos streamingplatformról.
Mennyi az annyi?

Hétfőn még Karikó Katalin Nobel-díjának örülhettünk, amelyet amerikai kutatótársával, Drew Weissmannel együtt kapott meg az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért. Kedden aztán újabb magyar sikerre kaptuk fel a fejünket. Az idei fizikai Nobel-díjat ugyanis az osztrák állampolgársággal is rendelkező Krausz Ferenc kapta meg, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva, s kis híján egy irodalmi Nobel-díj is összejött, hiszen a fogadóirodák a második helyre mérték Krasznahorkai Lászlót a címet végül elnyerő Jon Fosse mögött.

Ilyenkor egy kicsit mindenki büszke lehet a magyarságára, függetlenül a politikai, világnézeti és egyéb kérdésektől. Véleményem szerint az sem igazán lényeges, hogy nem Magyarországon érték el tudományos mérföldköveiket. Márpedig az emberek gyakran szeretik mintegy oda-odaszúrni a magyar Nobel-díjasok kapcsán, hogy közülük nem sokan alkottak ténylegesen magyar földön, s nem minden esetben élvezhették az aktuális rezsim és az ország támogatottságát, megbecsültségét.

Erről egyébként Nyáry Krisztián író és irodalomtörténész készített egy rövid összeállítást, melyből kiderül, hogy összesen már 18 magyar Nobel-díjasunk van: Bárány Róbert, Békésy György, Gábor Dénes, Daniel Carleton Gajdusek, Milton Friedman, Harsányi János, Herskó Ferenc, Hevesy György, Karikó Katalin, Kertész Imre, Krausz Ferenc, Lénárd Fülöp, Oláh György, Polányi János, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Elie Wiesel, Richard Adolf Zsigmondy.

Közülük azonban csak 12-en születtek Magyarországon, magyar állampolgárként pedig Karikó Katalin, Krausz Ferenc, Kertész Imre és Szent-Györgyi Albert vehették át az elismerést. Sőt, szigorú értelemben véve csupán utóbbi kettőt díjazták Magyarországon folytatott tevékenységükért.

Ezek tehát a tények, ahogyan tény az is, hogy infrastrukturális és gazdasági értelemben nem igazán tudnánk felvenni a versenyt olyan országokkal, mint mondjuk az Amerikai Egyesült Államok. Ugyanakkor nincs ebben semmi szégyellnivaló, sőt, büszkének kéne lennünk arra, hogy ezek az emberek magyar anyanyelvűként ilyen sokra vitték a nagyvilágban.

Október 6.

„Kezét - mert ő ölt, maga a király - / egy nép arcába törölte bele. / Nem volt e földnek Petőfije már! / Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe” – írja Illyés Gyula Október 6. című versében.

A vértanúkra való megemlékezés a kiegyezésig titokban zajlott, s 1867-től vált országos gyásznappá. Még a kommunista rendszerek alatt sem tiltották be, bár Kádár János idején nem volt nemzeti ünnep. 2001-ben aztán a magyar kormány november 4-el (az ’56-os forradalom leverésének napjával) együtt nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át.

Talán kevesen tudják, hogy a szabadságharc leverése és 1850 februárja között összesen 16 embert végeztek ki Aradon. Ugyanakkor a nemzeti emlékezet elsősorban az október 6-án kivégezett tizenhárom honvédtisztet és az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajos grófot tartja számon.

Ennélfogva az aradi vértanúk szókapcsolat már gyerekkorunkban „belénk ég”, köszönhetően az általános iskolai történelemóráknak, noha a történtek súlyát és jelentőségét gyakran csak felnőtt fejjel fogjuk fel igazán. Mert volt nekünk egy soknemzetiségű, a szabadságharc elején aktív vagy kilépett császári tisztekből álló honvédvezérkarunk, amely együtt, közösen küzdött függetlenségért és egy szebb jövőért.

Noha Ivan Fjodorovics Paszkevics orosz fővezér is a megbocsátásra biztatta Ferenc Józsefet, ő a megtorlást és az elrettentést választotta. Egyes vélemények szerint azért, mert Görgey Artúrék nem az osztrák, hanem a keletről „besegítő” orosz hadsereg előtt tették le a fegyvert. „A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk. Nem szabad visszariadnunk egy vérfürdőtől” – vélte Felix zu Schwarzenberg osztrák miniszterelnök, aki ugyancsak hatással volt Ferenc Józsefre.

Az aradi tizenhármaknak a magyar irodalomban is komoly emlékezete alakult ki. Többek közt Ady Endre, Juhász Gyula, Faludy György, Tompa Mihály és Madách Imre is versben emlékeztek a vértanúkra. A Google Bard névre hallgató mesterséges intelligencia alapú keresője pedig a következőket írja: „A vértanúk emlékét számos irodalmi alkotás is őrzi. A leghíresebb közülük Petőfi Sándor A vértanúk című verse, amely a kivégzett tábornokok hősiességét és áldozatvállalását énekli meg.”

Mindebből két dolog következik. Egyrészt mesterséges intelligenciától (még) nem kell félnünk, s nem fogja elvenni a munkánkat. Másrészt jó belegondolni, hogy valahol, talán egy alternatív idősíkon a mi drága Petőfink nem tűnt el a ködben.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.