Benedek Lászlóra emlékezve
Családja, barátai, munkatársai és tisztelői emlékeztek a tavaly decemberben tragikus hirtelenséggel elhunyt Benedek László fotóművészre, a Gömöri Fotóklub elnökére, a Magyar Kultúra Lovagjára, aki október 6-án lett volna 70 éves.
A Rimaszombatban tartott csaknem egész napos rendezvénysorozatot a Kultúráért Gömörben és Gömörön Túl Polgári Társulás szervezte, amelynek Benedek László egyik alapító tagja volt.
Az emléknap Zsapka Attila és Vadkerti Imre dalaival kezdődött a Csillagházban. B. Kovács István „gömörológus” visszaemlékezésében felidézte kapcsolatát Benedek Lászlóval, akivel hosszú éveket dolgoztak együtt a Gömör-Kishonti Múzeumban. Fényképeivel illusztrálták az 1991-ben kiadott Vály-völgy című monográfiát. B. Kovács kiemelte, hogy Benedek László legközelebbi munkatársa volt Juhász Istvánnak, akit Andrássy gróf halála óta a magyar kultúra legnagyobb mecénásnak tart tájainkon.
– zárta a régész.
Tóthné Madarász Csilla, a Tompa Mihály Alapiskola igazgatóhelyettese, s a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke elárulta, hogy bármilyen hangulatban is találkoztak az utcán, mindig mosolyt csalt az arcára optimizmusa, közvetlensége, s kíváncsivá tette örökös tenni vágyása. Több érdekfeszítő előadást tartott a diákoknak, így emléke nem csak a fényképeken keresztül él a diákságban. Ezt tanúsították a bátkai alapiskola tanulói is, akik a „Mindennapi hőseink – írjunk történelmet!” című mintaprojekt keretében jártak Benedek Lászlónál Balogtamásiban, s az ott tapasztaltakat dolgozatban és előadásban foglalták össze.
A visszaemlékezések közben levetítették a Gömöri Fotóklub és a partiumi érmihályfalai Érmellék – 2009 Fotóklub (ez utóbbinak Benedek László mentora volt) fényképes videóösszeállítását, valamint a Fény az árnyban című portréfilmet, amelyet a Magyarság Háza megbízásából Balázs Emese és Vörös Előd készítettek 2020-ban a fotóművészről.
Stieber József barlangkutató, az Alsó-hegyi Barlangkutatás-történeti Társaság elnöke azt emelte ki, hogy a fényképezőgép mindig ott volt nála, mert vallotta, sosem lehet tudni, hogy a fények és a kép mikor kerül összhangba, s ezért mindig résen kell lenni. Hangsúlyozta, hogy Benedek László egyéni látásmódot vitt a barlangvilág fényképezésébe is. Nem véletlenül tartották őt évekig a világ legjobb barlangfotósának. Ezenkívül ő volt az, aki az egyik bódvaszilasi előadásán felvetette a Dénes György-díj megalapítását, amelynek létrehozásán jelenleg is dolgozik a társaság, és a tervek szerint a jövő évben adnák át először.
Nick Ferenc, A Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke felejthetetlen emberként és barátként jellemezte Benedek Lászlót. Elmondta, hogy a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetés birtokosai haláluk után posztumusz emlékjelet kapnak, így került sor szeptember 24-én Aranyos-apátiban kilenc emlékoszlop felavatására, amelyből az egyiket Benedek Lászlónak szentelték.
A rimaszombati emléknap részeként egy családias hangulatú, kötetlenebb formájú beszélgetést is tartottak Juhász Dósa János vezetésével, majd sor került a Fénnyel írva című egyéni fotókiállítás megnyitójára is, amelyen hetilapunk főmunkatársának, Kövesdi Károlynak a gondolatait hallhattuk Sebők Valéria tolmácsolásában.
A megemlékezés Benedek László sírjánál zárult, ahol Tóth Zoltán, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke beszédében hangsúlyozta, a gömöri magyarságnak fontos, hogy továbbvigye azt az önzetlen, másokon és a közösségen segíteni akaró lelkületet, ami Benedek Lászlót is hajtotta. Végül Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész szavalta el a Szózatot, és a megemlékezők virágokat helyeztek el a síron.
Megjelent a MAGYAR7 41. számában.
