Bazini-Szentgyörgyi III. György síremléke – Szentgyörgy
Az erdőháti Szentgyörgyi család egyik tagjának reneszánsz síremléke látható a szentgyörgyi templomban.
A Szentgyörgyi család ősei Szent István idején érkeztek Svábföldről feleségével, Gizellával. Kézai Simon krónikájában ez olvasható: „A Hunt és Pozman nemzetsége azon napokban jött be és Szent István királyt a Garam vizében német szokás szerint karddal körülövezték.” A Képes Krónika arról is értesít, hogy a Koppány ellen vívott ütközetben ők voltak Szent István testőrei: „Testi épségének őrzésére két vezért, Huntot és Pozmant állította.”
A Svábföldről érkezett lovagok Szent Istvántól tekintélyes birtokokat kaptak jutalmul, a többi között Pozsony vármegyében, a Csallóközben is (Éberhard, Csallóközcsütörtök).
A Szentgyörgyi család őse I. Tamás nyitrai ispán volt és 1208-ban megkapta a Pozsony várához tartozó bazini birtokot.
Fia, Sebes is elnyerte a nyitrai ispánságot, és 1209-ben megkapta Szentgyörgy várát. E két helységről kapta egyébként a család későbbi nevét, Bazini-Szentgyörgyi grófok. A család tagjai harcoltak a muhi csatában is, így újabb birtokokhoz jutottak.
A kőkoporsó domborművű fedelén egy páncélos férfi látszik, ennek magassága 1,2 méter. Bal kezében pálcát, jobbjában zászlót tart, amelyen hatágú csillag látható, a Szentgyörgyi család címere.
A hős lábaival oroszlánt tapos, bal oldala mellett pajzs van és lábánál pedig egy aranykorona fekszik. A síremlék teljes egészében süttői vörös márványból készült.
Megjelent a Magyar7 hetilap 23. számában.
