Az 1956-os forradalom és a rendszerváltozás cigány hőseiról szóló kiállítás nyílt a Terror Házánál
Az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigány hősöket bemutató tablókiállítás nyílt kedden Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.
Az Együtt, szabadon Magyar cigány hősök című kiállítás megnyitóján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentette: a magyar cigány hősök az alapértékeket ápolták, azokra építették a jövőt.
A politikus közös felelősségnek nevezte egy olyan jövő építését, amelyben nem az a kérdés, hogy valaki roma vagy sem, hanem az, miként tud hozzájárulni a közösség javához, megerősíteni Magyarország gazdaságát.
Megjegyezte,
amikor a cigányságról esik szó, az emberekben két kép a cigány kultúra gazdagsága és a nyomor, a szegénység szokott elővillanni.
Magyarországon azonban 2010 óta soha nem látott egység valósult meg - mondta, kiemelve, hogy az egység adja az erőt, a hitet és a reményt a nehézségek leküzdéséhez.
Sztojka Attila beszédében üdvözölte a miniszterelnök azon szavait, amelyek szerint a cigányság felzárkózási folyamatait "programszinten támogatni kell.
A kormánybiztos megemlékezett a napokban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművészről, zeneszerzőről, a magyar dzsessz kiemelkedő alakjáról.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy
a tablókiállítást eddig felvakban, kisvárosokban és megyeszékhelyeken sok-sok tízezer ember látta.
- hangsúlyozta.
- fogalmazott Schmidt Mária, aki szerint a tablón megjelenített emberekben közös, hogy szívvel-lélekkel tették a dolgukat, és képesek voltak "fényt vinni a világba".
Kijelentette:
a szocializmusban nemzedékek nőttek fel úgy, hogy hazugság vette körül őket.
A magyar cigányság életét, sajátos kultúráját, életvezetési szokásait, nyelvét, és a többségi társadalom velük kapcsolatos magatartását is megmérgezte a hazugság - fűzte hozzá.
A rendszerváltoztatásra utalva Schmidt Mária azt hangoztatta: ezelőtt 33 évvel a hazugság megszüntetésére szövetkeztünk, ebben a cigányságnak is fontos szerepe van és volt.
A hősökre való emlékezés fontosságát hangsúlyozva felidézte:
a Terror Háza Múzeum kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el Puczi Béláról, a 1990. márciusi marosvásárhelyi vérengzés során a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakjáról, valamint dokumentumfilmet készítettek Szakcsi Lakatos Béláról; ez a művész halála miatt hiánypótlóvá vált.
A Terror Háza Múzeum MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a tárlat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosság együttműködésében valósul meg.
A tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt.
