2020. január 4., 10:17

Albert Camus rejtélyes halála

A Nobel-díjas francia író, Albert Camus 60 évvel ezelőtt, 1960. január 4-én egy autóbalesetben vesztette életét. A luxus sportkocsi nagy sebességgel haladt a Sens és Fontainebleau közötti 5. számú országút egyenes szakaszán, amikor váratlanul egy útmenti fának csapódott.

Albert Camus
Albert Camus (1913-1960) Nobel-díjas francia író
Fotó: Archívum

A járművet az író kiadója, Michell Gallimard vezette, a gépkocsi hátsó ülésén Gallimard felesége és lánya, valamint Floc nevű kutyájuk foglalt helyet. Az író azonnal meghalt, Gallimard öt nappal később a kórházban hunyt el, felesége és lánya kirepült a járműből, ők könnyebb sérüléseket szenvedtek, a kutya viszont nyomtalanul eltűnt. A rendőrségi felvételek tanúsága szerint a gépkocsi eleje teljesen szétroncsolódott.

Az eset azóta is foglalkoztatja a közvéleményt és különböző elméletek születtek. Giovanni Catelli olasz publicista Camus halála (La Mort de Camus) című könyvében azt állítja, hogy szó sem volt balesetről, mivel azt a szovjet titkosszolgálat, a KGB ügynökei készítették elő, mégpedig Dmitrij Sepilov akkori szovjet külügyminiszter utasítására. Az elmélet szerint egy olyan eszközt szereltek az autó kerekébe, amely nagy sebességnél egyszerűen kilyukasztotta a gumit. Catelli állítását egy cseh költő, Jan Zábrana 1980-ban keltezett naplófeljegyzésére alapozza. Ebben Zábrana jól értesült – de meg nem nevezett – informátorára hivatkozik, akinek kiváló kapcsolatai voltak a KGB-ben.

Az elméletet látszólag alátámasztja az a tény, hogy Albert Camus, aki 1913-ban Algériában született és sokáig a kommunista párt tagja is volt, kiábrándult Sztálinból és diktatúrájából, szembefordult a kommunista eszmékkel és 1956-ban szinte egyetlen francia íróként a magyarországi forradalom mellé állt és 1957-ben éles hangú cikkben ítélte el a Szovjetunió agresszióját. A kiváló orosz írót, Borisz Paszternakot is védelmébe vette, akit Zsivago doktor című regénye miatt a szovjet hatóságok üldöztek és arra kényszerítették, hogy utasítsa vissza az 1958-ban neki ítélt Nobel-díjat, mert különben száműzik hazájából.

A merénylet-elméletet nem mindenki osztja. Alison Finch, a cambridge-i egyetem irodalomprofesszora szerint Zábranát és családját a kommunisták üldözték, emiatt nem lehetett elfogulatlan velük kapcsolatban, de az is kizárható, hogy a gyilkosságot a legmagasabb francia politikai körökben is jóváhagyták, mivel De Gaulle elnök nagyra tartotta a kiemelkedő francia értelmiségieket, még azokat is, akiknek a politikai nézeteit nem osztotta.

Az is az elmélet ellen szól, hogy Sepilovot Hruscsov már 1957-ben félreállította, tehát az állítólagos merénylet elkövetésekor nem volt sem külügyminiszter, de még csak befolyásos tényező sem.
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.