Ahol József Attila született
Idén immár hatvankét éve, hogy a magyar költészet napját József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Ugyanezen a napon nyílt meg 1964-ben Budapesten a József Attila-emlékszoba is.
Költőnk Ferencváros egyik legszegényebb részén született, a Gát utca 3. számú bérházáan, de hogy konkrétan melyik lakásban, nem tudjuk. Egyes feljegyzések a földszintet, mások az első emeletet emlegetik. Az viszont bizonyos, hogy a Gát utcai ház homlokzatára 1949-ben, a költő tiszteletére, emléktáblát helyeztek el. Miután sok irodalomkedvelő volt kíváncsi arra, hogyan is néz ki József Attila szülőháza, a IX. kerületi tanács az egyik Gát utcai lakásban állandó kiállítást kezdeményezett, majd a Magyar Írószövetség javaslatára a korábban a könyvhét részeként megtartott versünnepet a költő születésnapjára tették.
Az 1964. április 11-én első alkalommal ünnepelték a költészet napját, és ekkor nyílt meg az egyik szoba-konyhás lakásban a József Attila-emlékszoba a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak köszönhetően. Az avatóbeszédet Kassák Lajos mondta. A kiállítást 1975-ben, József Attila születésének 70. évfordulójára felújították, ahol Juhász Ferenc mondott ünnepi beszédet.
Miután 2001-ben az emlékszoba melletti másfél szobás lakás megüresedett, az önkormányzat felújíttatta és növelte a kiálltás alapterületét. 2002. április 11-én már József Attila Emlékhelynek nevezték. A legutóbbi, 2015-ös felújítás után az emlékhely fogadóteret, mellékhelyiségeket kapott, 120 négyzetméterre bővült a kiállítási tér, és az udvart is alkalmassá tették rendezvények megtartására. Az emlékhely Eszmélet elnevezésű állandó tárlata 2016-ban megkapta Az év kiállítása díjat.
A ház 1891-ben épült, komfort nélküli apró lakásokkal, emeletenként egyetlen közös mellékhelyiséggel. A 25 négyzetméteres lakások egy mosókonyhából és egy lakószobából álltak. Idővel itt is közművesítettek, ugyanakkor a ház állaga folyamatosan romlott. Komolyabb felújítására csak 2013-ban került sor. Ez végre minőségi változást hozott az itt élők életében. Az épület újabb szinttel bővült, az udvar is megszépült.
József Attila több ferencvárosi bérházban is lakott gyermekkorában. Ez a kerület a 20. század elején tipikusan szegény munkások lakta ipari kerületnek számított, különböző üzemekkel, gyárakkal.
A munkalehetőség miatt a századfordulón özönlöttek ide az emberek. Ennek köszönhetően Budapesten elsőként itt indult meg a munkáslakások építése. József Attila szülei ugyancsak a munka reményében érkeztek a gyorsan fejlődő Ferencvárosba. Az apa Bánátból, az édesanya pedig a Kiskunságból származott, Budapesten találkoztak, majd 1900-ban házasságot kötöttek. Mivel szegények voltak, hol tudtak, hol meg nem tudtak fizetni a lakhatásért, így folyamatos költözésre kényszerültek. Azután 1908-ban József Áron egyszer csak eltűnt. Ekkor éppen a Gát utca 21. szám alatt laktak. A háromgyermekes mama egyik percről a másikra magára maradt. A család megélhetése még nehezebb lett, aminek az lett a következménye, hogy a mama a gyermekeivel keresztül-kasul vándorolt Ferencvárosban.
Az emlékhely bemutatja a költő egyetlen személyes tárgyát, a karóráját, valamint néhány tárgyi hagyatékát is, a többi között a születési anyakönyvi kivonatát, útlevelét, cigarettatartóját. A kiállítás tervezői az interaktív technikával élve, számos hang- és videóanyag, valamint sok-sok fénykép bemutatásával segítik az elmélyülést. A fotók alá írt szövegek többsége a költő Curriculum vitae című művéből vett idézetek. A tárlat oktatási céloknak is megfelel, ugyanakkor a kulturális turizmus résztvevőit is várja.
Áttanulmányozva a kiállított anyagot, megtudhatjuk például, hogy az Attila királyról szóló mesék egyértelműen igazolták a kis Attila számára, hogy igenis, Attila név létezik, amelyet Öcsödön a nevelőszülei megkérdőjeleztek. Ez a kétségtelenül furcsa élmény is kellett ahhoz, hogy költőnk gondolkodó emberré váljék.
Szó esik a család életéről az első világháború alatt, a mama 1919-ben bekövetkezett haláláról, Attila iskolai tanulmányairól. A Tiszta szívvel című vers megírása után határozta el végérvényesen, hogy költő lesz. De arról is kapunk tájékoztatást, hogy Szegeden hogyan tette tönkre költőnk jövőképét Horger Antal.
A tárlat lehetővé teszi azt is, hogy József Attila néhány versét meghallgassuk ismert művészek előadásában. A város peremén Major Tamás, A hetedik a Sebő együttes, az Ady emlékezete Básti Lajos, az Anyám Tolnay Klári, a Külvárosi éj Latinovits Zoltán előadásában szólal meg.
A Gát utcai kiállítás végigvezeti a látogatót a költő életén, művein, vívódásain. Zárásképpen közös fénykép is készíthető egy-egy kiválasztott József Attila-portréval, amelyet elküldhetünk saját e-mail címünkre egy ajándékba kapott verssor kíséretében.
