A polihisztor Jókai
Idén szeptember 10-én Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz címmel nyílt tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jókai Mór születésének és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriuma alkalmából. A két esemény összekapcsolása arra kíván utalni, hogy az író pályája összefonódott a magyar tudományos gondolkodással és ismeretterjesztéssel. A kiállítás tehát nemcsak irodalomtörténeti jelentőségű, hanem kultúrtörténeti utazás is egyúttal. Jókait polihisztorként állítja elénk: íróként, szerkesztőként, a természettudomány iránt szenvedélyesen érdeklődő megfigyelőként, kertészként, természetvédőként és csillagászként.
Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban, Árvay Jókay Móric néven nemesi értelmiségi családban. Eredetileg festő szeretett volna lenni, így több, az író által készített festmény és rajz is látható a kiállításon.
Írói pályafutása kezdetének az 1843-as évet jelölte meg, ekkor írta A zsidó fiú című drámáját a Magyar Tudós Társaság pályázatára. Jókai szenvedélyesen szerette a színházat, így az sem lehetett véletlen, hogy mindkét felesége színésznő volt. Színdarabjai azonban nem lettek igazán sikeresek.
Az ő igazi terepe a regényírás volt. Elképesztően sokat írt – nem csak regényt –, ráadásul munkamódszere is rendhagyó volt: előbb fejben kidolgozott mindent az utolsó dialógusig, majd amikor elkészült vele, szinte változtatás nélkül papírra vetette.
Regényeinek hőseit gyakran élő alakokról mintázta, nem a fantázia szülte. Jókai kapcsolatain keresztül a látogatók azt is megtudhatják, hogy név szerint kik ihlették meg a szerzőt. Idealizált hőse a kutató, gondolkodó ember, aki érti a világ törvényeit, a tudományok összefüggéseit, és ezek által teremteni is képes.
Jókai több folyóiratot is útjára indított életében, ezek között volt irodalmi is, bár a lapok elsősorban politikával és a közélettel foglalkoztak. Legnépszerűbb az Üstökös című szatirikus lapja lett, ezzel Jókai a magyar humort támogatta.
A kiállításon mintegy 200 darab, nagyrészt az író hagyatékából származó tárgyat is láthatunk, ezenkívül hallgathatunk érdekes hanganyagokat, olvashatunk idézeteket, megnézhetjük Jókai kőzet- és csigagyűjteményét, óriáskagylóját, kertészeti eszközeit, teleszkópját, íróasztalát, könyvszekrényét, tulipános ládáját, sőt, Petőfivel közös, Dohány utcai lakásából az egykori kályha hiteles másolatát is.
A kiállításon Jókai édesanyjának néhány relikviáját is bemutatják. Az ezekhez mellékelt idézetek zöme Mikszáth Kálmán Jókai élete és kora című művéből származik.
Jókai életének huszadik esztendejében járt, amikor először találkozott Petőfi Sándorral, és megmutatta neki a Hétköznapok című művének kéziratát. Ez a találkozás is kellett ahhoz, hogy a kezdő író bekerülhessen abba a társaságba, amely a Pilvax kávéházban találkozgatott. Közéleti szereplése azzal kezdődött, hogy aktív részese volt az 1848-as forradalomnak és szabadságharcnak. Bukását követően gyakran álnéven írt, ám később aktívan politizált a Teleki-féle Határozati Párt színeiben az Országgyűlésben. Gyűjtötte a forradalommal kapcsolatos történeteket és annak tárgyi emlékeit.
Az író széles körű ismertségének és népszerűségének több oka is volt. Az egyik, hogy a magyar kultúrával és történelemmel behatóan foglalkozott, vonzották a természettudományok legfrissebb eredményei, de még a kertészet is élete része volt. Ezekben a témákban tanulmányai jelentek meg.
Ami a kertészkedést illeti, köztudott, hogy már hajnali négykor kint volt a svábhegyi villája kertjében és nyesegetett, kötözött, gyomlált. A villát 1853-ban vásárolta feleségével, Laborfalvi Rózával, majd 1870-ben Balatonfüreden is vettek egy nyaralót. Kertészgazdászati jegyzetek című kötetében tette közé tapasztalatait, hiszen maga ültette, gondozta, nemesítette fáit. Ő az első környezet- és természetvédő magyar író.
Ugyancsak Jókai Mór nevéhez fűződik az első magyar nyelvű sci-fi-regény megszületése A jövő század regénye címmel, amely 1950 és 2000 között játszódik.
Feladatának tartotta Magyarország történetének széles körű megismertetését. Néprajzi kutatásaiért 1858-ban az MTA levelező, 1861-től pedig rendes tagjává választották. Támogatta a Honvédmenház létrehozását. A nemzeti ébredés fontos kérdésének tartotta a magyar nyelv használatának minél szélesebb körben történő elterjedését. A becslések szerint Jókai Mór mintegy 300 kötetnyi szépprózát hagyott hátra, és akkor még nem beszéltünk az egyéb műfajú könyveiről!
A kiállítás 2026. december 31-ig tekinthető meg. Akinek lehetősége adódik rá, semmiképpen ne hagyja ki!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/50. számában.
